Nehéz hosszú időre tervezni

Sir Alex Ferguson 25 éves jubileuma kapcsán az FFT összegyűjtötte a klubjaikat leghosszabb ideig szolgáló edzőket. Sorozatunk ötödik részében Magyarországgal foglalkozunk.

Tolnai Balázs (FFT)
2011. 11. 21. 12:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tichy Lajos 1976 és 1982 között ült a Budapest Honvéd kispadján. irányítása alatt a Honvéd 25 esztendős szünet után hódította el a magyar bajnoki trófeát 1980-ban. Edzőként számos, később sikeres labdarúgót indított el, többek között Dajka László és Garaba Imre pályafutását.

Lindenberger Gyula töltötte el a leghosszabb időt a Debreceni VSC kispadján 1930 és 1936 között, viszont a klub történetének legsikeresebb edzője Herczeg András volt. A Lokinál töltött négy esztendő alatt három bajnoki címet (2004/05, 2005/06, 2006/07) és két Szuperkupa-győzelmet ért el pályaedzőként. Vezetőedzőként Magyar Kupát nyert 2008-ban és 2010-ben, bajnoki címe 2009-ben és 2010-ben. Hosszú idő után, az irányítása alatt jutott be újra magyar csapat a 2009/10-es Bajnokok Ligája főtáblájára.

Szabó Géza 1974 és 1980 között tevékenykedett a Diósgyőri VTK vezetőedzőjeként. Edzői pályafutásának legnagyobb sikereit Miskolcon érte el, 1977-ben és 1980-ban megnyerte a Magyar Kupát, 1979-ben pedig a harmadik helyen végzett az NB I-ben. A DVTK története legjobb élvonalbeli helyezését Szabó irányítása alatt érte el. Az olimpiai válogatott akkoriban a Diósgyőrre épült.

Blum Zoltán 339 alkalommal ült a Ferencvárosi Torna Club kispadján. A Fradival két ízben lett bajnok (1931/32 és 1933/34), kétszer bajnoki ezüstérmes (1934/35 és 1936/37), és háromszor bronzérmes (1930/31, 1932/33 és 1935/36). Megnyerte a Magyar Kupát 1933-ban és 1935-ben. A Kupagyőztesek Európa-kupájában döntőbe vezetet a Fradit 1935-ben.


Verebes József
két alkalommal ülhetett a Győri ETO FC kispadján. Először 1981-ben szerződtette őt a Rába ETO, amellyel öt esztendő alatt pályafutása legsikeresebb időszakát töltötte el. Az első két idényben bajnokok, majd kétszer másodikak, végül harmadikok lettek az élvonalban. 1982-ben 19 év után lett újra vidéki győztes a magyar labdarúgó bajnokságban, és először neki sikerült megvédenie a címét. Ebben az esztendőben az év edzője lett, Győrben pedig Pro Urbe-díjjal jutalmazták tevékenykedését. 1993-ban ismét Győrben lett vezetőedző. Az újabb győri év szerényebb eredményeket hozott, hiszen csak az ötödik helyen zárt az ETO 1994-ben.

Prukner László a kaposvári foci egyik legkiemelkedőbb alakja. A Rákóczi irányítását 2003 májusában vette át, ahol három NB II-es bajnokin ült a kispadon. A következő esztendőben kivívta a Kaposvárral a feljutást, majd hat teljes évet húzott le vele az NB I-ben.


A Kecskeméti TE kispadján Sz. Tóth Antal töltötte el a legtöbb időt, 1984 és 1991 között. Irányítása alatt főként a harmadosztályban szerepelt a KTE. A feljutást 1990-ben sikerült kiharcolniuk, de az azt követő évben kiestek.

A Paks 2006-os élvonalba jutása óta Gellei Imre töltötte el a legtöbb időt a klubnál. Gellei Lengyel utódjaként 2007-től 2009-ig vezette a Paksi FC-t 72 mérkőzésen.

A fiatal, 2004-ben létrehozott Lombard FC Pápa rövid múltja ellenére eddig 11 edzőt foglalkoztatott. A csapatnál Véber György töltötte el a leghosszabb időt 2009. január és 2011. október között. Véberrel jutott vissza az élvonalba a Pápa, akivel az eddigi rekordot jelentő 11. helyet érte el.

Garami József hét és fél szezont húzott le Pécsen1985 és 1992 között. Már az első idényében (1985/86) ezüstérmet szerzett, amit egy bronzéremmel (1990/91) tudott még megtoldani. Az egyetlen Magyar Kupa-győzelmét 1990-ben vele nyerte a Pécs.

A BFC Siófokot leghosszabb ideig szolgáló edző Szőke Miklós volt 1981-től 1986-ig. A vezetőedző az 1981/82-es szezonban vette át a területi bajnokságban szereplő Bányász irányítását, amely ezután nagy menetelésbe kezdett, és Szőke Miklós 1986-ig tartó siófoki munkássága alatt meg sem állt az NB I-ig. A Balaton-partiakkal a feljutást a Váci izzót megelőzve 1985-ben vívta ki, majd egy évet töltött el a csapat kispadján az NB I-ben. Még a másodosztályú szereplése alatt Magyar Népköztársaság Kupát nyert, ami a mai napig egyedülálló tett, hiszen a sorozat 1909 óta íródó történetének egyetlen alacsonyabb osztályú nyertese. A nemzetközi porondon a görög Larissa már az első körben búcsúztatta a Siófokot.

Sárosi László 1974-től 1979-ig irányította a Szombathelyi Haladást az élvonalban, majd az 1990/91-es szezonban a másodosztályban. Nagyobb eredményt nem ért el a vasiaknál, 1979-ben pedig kiesett csapatával az NB I-ből. A másodosztályból visszatornázta az addigra ismét kiesett Haladást 1991-ben, de a következő idényt már nem ő kezdte a kispadon.

Várhidi Pál 1974 és 1980 között dolgozott az Újpest FC vezetőedzőjeként. A 226 élvonalbeli mérkőzéséből 133-at megnyert, 58 alkalommal döntetlent ért el, míg 35-ször veszített. Négy bajnoki címet nyert (1973/74, 1974/75, 1977/78 és 1978/79) az Újpesttel, kétszer második lett (1976/77 és 1979/80) és egyszer bronzérmet (1975/76) szerzett. A Magyar Kupát 1975-ben hódította el a lila-fehérekkel.


Illovszky Rudolf
1957 és 1995 között kisebb-nagyobb megszakításokkal irányította a Vasas SC-t. Már 1961-ben bajnoki címet nyert a Vasassal, amit a következő esztendőben sikerült is megvédenie. Összesen 330 élvonalbeli mérkőzésen ült a Vasas kispadján, amelyből az angyalföldiek 171-et megnyertek. Összesen öt bajnoki címet szerzett Angyalföldön és négy alkalommal lett harmadik az NB I-ben. A Magyar Népköztársaság Kupát egyszer, 1986-ban hódította el.

Kovács Ferenc három időszakot töltött el a Videoton FC edzőjeként. Először 1972-től 1977-ig irányította a fehérváriakat. A legjobb bajnoki helyezése az 1975/75-os szezonban elért második hely volt. A második érájában két bronzérmet (1983/84 és 1984/85) nyert a Vidivel. Az 1985-ös UEFA-kupa menetelés betetőzéseként, a Bernabeu Stadionban a Videoton, Májer góljával, 1-0-ra legyőzte a Real Madridot. A sóstói első felvonással (0-3) a Real nyerte a kupát. Végül az 1987/88-as szezonban a 11. helyen zárt a Vidivel.

Szőcs János a Zalaegerszegi TE FC-t előbb a harmadosztályból az NB I/B-be, majd 1972-ben az élvonalba juttatta fel. A legjobb bajnoki helyezését a ZTE első élvonalbeli évében ért el. A zalaiak hatodikak lettek. Egészen 1978-ig vezette a ZTE-t.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.