Hogyan értékeled az őszi szezont?
Pozitívan látom az eddig eltelt időszakot a 2011-2012-es bajnokságból. Úgy gondolom, álomszerű, hogy nemzetközi kupaindulást érő pozícióban zártuk az őszi 15 fordulót. De még csak a szezon felénél járunk, így bármi megtörténhet. Sok időnk van, hogy bizonyítsunk, és rengeteget is kell dolgoznunk, hogy elérjük céljainkat.
Mi szükséges ahhoz, hogy tavasszal még előrébb lépjen a csapat?
Csak azt tudom mondani, amit eddig is: több pontot kell gyűjtenünk idegenben! A Diósgyőri stadionon kívül szerzett pontok is kellenek, hogy jó helyen álljunk. Remélem, ezen tudunk változtatni tavasszal.
Melyik volt a legjobb meccsed?
Nem szeretem a saját teljesítményemet értékelni, a játékomat azok tudják jobban megítélni, akik kívülről látják a mérkőzéseket. De én azt mondom, a legjobb diósgyőri meccsem még hátravan!
És a csapat legjobb meccse? Amit mondjuk a lelátóról is élveztél volna, ha éppen nem játszol…
Szerencsére volt pár jó, de az biztos, hogy a lelátóról kínzó érzés figyelni a társakat, a sérülésem alatt is nagyon hiányzik a futball…
Melyik volt a legrosszabb meccsed?
A Ferencváros elleni, idegenbeli a második fordulóban, ahol kiállítottak. Rossz emlék, mert nem nagyon történt még velem ilyen korábban.
Melyik volt a csapat legrosszabb meccse?
Inkább a szakmai stáb tudná ezt megmondani.
Ki volt az őszi szezon legjobbja?
Nem szeretnék senkit sem kiemelni, inkább az egész csapatot mondanám: az elnöktől a szertárosig mindenki tudása legjavát teszi a klubért, beleértve természetesen a szurkolókat is.
Mit csinálsz a téli szünetben? Esetedben persze a sérülésed utáni rehabilitációt leszámítva.
Így van, továbbra is azon dolgozom, hogy tavaszra rendbe jöjjön a sérülésem, szerencsére napról napra jobban vagyok. Ezen kívül persze sok időt töltök, pihenek a családommal, és meglátogatom az otthoni barátaimat is.
Hogyan sikerült beilleszkedni a csapatba? Hogy érzed magad a városban?
Nagyon boldog vagyok Miskolcon, és büszke vagyok arra, hogy a város és a klub tagja, részese lehetek. Remélem, a bajnokság végeztével elérjük céljainkat, és teljes lesz az öröm Diósgyőrben! Ezúton is köszönöm a felém áradó szeretetet, a rengeteg kedves ember segítségével sokkal könnyebb volt beilleszkedni. A csapattársaim, a DVTK-nál dolgozók és a szurkolók segítettek meggyorsítani ezt a folyamatot, így azzal zárhatom ezt a gondolatot, amivel kezdtem: nagyon jól érzem magam!
fotó: boon.hu
