Fontos mérföldkövek az Eb történetében
Európai Nemzetek Kupája néven indították útjára 1960-ban, az elnevezést 1968-ban labdarúgó-Európa-bajnokságra változtatták. 1976-ig a selejtezőket követően csak Európa legjobb négy csapata vett részt a tornán, ez 1980-ban nyolcra, 1996-ban tizenhat csapatra bővült, 2016-tól pedig már huszonnégy válogatott indulhat a döntőben.
A csapatok már a kezdetektől selejtezőkön vívták ki a részvételt, azonban a kijutott nemzetek közül választották a rendező országot. Ez később módosult, és már a selejtezők előtt kihirdették a helyszínt, ami automatikusan biztosította a rendező ország kvalifikációját.
Hol van az már…
A magyar labdarúgás nagy múltra tekint vissza az Európa-bajnokságok történetében, persze csak bizonyos szempontból. Az, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat kétszer is Európa legjobb négy csapata között jegyezték – 1964-ben és 1972-ben –, óriási elismerés, pláne a mai „futballsikerek” tükrében.
Ugyanakkor, ha latba vesszük, hogy e két alkalmon kívül többször nem sikerült kijutni az Eb-re, már romlik az összkép. Amióta bővítették a tornán résztvevő csapatok számát, Magyarország egyszer sem tudta kvalifikálni magát, és ez a mostani selejtezősorozatban sem volt másképp.
Így, mint legtöbbször általában, most is marad a múltra való emlékezés…
A legnagyobb Európa-bajnoki sikert első Eb-szereplésén érte el a magyar válogatott, a többek között Albert Flórián, Mészöly Kálmán, Bene Ferenc és Novák Dezső fémjelezte csapat bronzérmes lett 1964-ben. A selejtező oda-visszavágós mérkőzései során Wales (3–1, 1–1), az NDK (2–1, 3–3) és Franciaország (2–1, 3–1) voltak az ellenfelek.
A négyes döntőt Spanyolországban rendezték Dánia, Magyarország, Spanyolország és a Szovjetúnió részvételével. Magyarország a házigazda spanyolokat kapta az elődöntőben, aminek 2–1-es vereség lett a vége. A magyar gólt Bene Ferenc szerezte a 85. percben, ez hosszabbítást ért, döntőt azonban már nem. A harmadik helyért folyó küzdelemben Dániát sikerült 3–1-re megverni, a ráadásban akkor nekünk jött ki a lépés, Novák Dezső duplája (ebből az első tizenegyes) pedig bronzérmet eredményezett.
Másodszor, és egyben (eddig) utoljára 1972-ben sikerült kivívni a részvételt, amikor is „be kellett érnünk” a negyedik helyezéssel. A selejtezőkön Norvégiát (3–1, 4–0), Franciaországot (1–1, 2–0), Bulgáriát (3–0, 2–0) és Romániát (1–1, 2–2; idegenben lőtt több góllal) ejtette ki a magyar válogatott.
Belgiumban rendezték a tornát, Belgium, az NSZK, Magyarország és a Szovjetunió között. Az elődöntőben a szovjetekkel került össze a válogatott, és Anatoli Konykov góljának köszönhetően 1–0-s vereséget szenvedett. A bronzmeccsen Belgium is kifogott Illovszky Rudolf szövetségi kapitány játékosaink, a kétgólos belga vezetésen Kű Lajos csak büntetőből tudott szépíteni az 52. percben, ez a magyar labdarúgás utolsó Európa-bajnoki gólja.
Hogy ki rúgja a következőt és mikor, nem tudni, az viszont biztos, hogy 2012-ben senki, talán majd 2016-ban...
