A fotós vall a parkolóban készült legendás Mourinho-képről

„Na, műkedvelőkém, te aztán imádod cseszegetni a profikat!” – mondta Mou a bírónak.

Ki ne látta volna azt a képet, amelyen a múlt szerdai, Barcelona-Real Madrid spanyol Király-kupa meccs után José Mourinho, a vendégek edzője a parkolóban várta meg a szerinte a meccset rosszul vezető játékvezetőt.

A Mundo Deportivo fotósa, Pere Puntí most elmeséli, mi történt aznap este:

„A meccs után, jó későn, már el kellett küldenünk a találkozó képeit. Nekem aznap nem volt szerencsém, nemigen készítettem jó képet. Összeszedtük a cuccot és a kollégákkal együtt elindultunk a parkolóba, méghozzá lifttel, mert a lépcsőn bajos a nehéz fotósholmit lehordani.

Aztán lent hirtelen megláttuk Mourinhót. Az egyik kollégám, Manel így szólt hozzám: »Megyek és üdvözlöm. Csinálj rólunk egy emlékképet, légy szíves.« Ő már régóta ismeri az edzőt, van olyan kapcsolatban vele, hogy leszólítsa. Én azonban még megkértem rá, hogy várjon egy kicsit, hadd lőjek el egy képet. Mindig készenlétben áll egy gépem, amíg beszállunk az autóba, hiszen sohasem lehet tudni, mikor jön szembe a téma. Megragadott a jelenet.

Ott, a rosszul megvilágított alagsorban ácsorgott Mou egy autó mellett, bámulta a mobilját, és akkor feltűnt, hogy a bíróknak fenntartott részen áll, de nem gondoltam, hogy vár valakit, hiszen a közelben volt a Real busza, és már majdnem mindenki felszállt. Manel beszélgetni kezdett vele, készült néhány kép, közben ketten távolabb várakoztunk. Ekkor odajött egy biztonsági ember és szólt, hogy itt nem lehet fényképezni.

Egy perc sem telt bele, és már jöttek is a bírók, Mou pedig nekikezdett a szövegelésnek: »Na, műkedvelőkém, te aztán imádod cseszegetni a profikat!«. Ezt elmondta háromszor, meg még mást is, csak azt nem hallottam rendesen. Teixeria, a bíró, egy szót sem szólt, betette a holmiját a csomagtartóba, és csak az egyik partjelző nézett rá Moura. Senki sem szólt az edzőhöz. Ekkor szerettem volna egyet fényképezni, de nem hagyták. A bírók elmentek, Manel és Mou elbúcsúzott egymástól, és az edző fölszállt a buszra.

Nagyon furcsa érzés kerített hatalmába, hiszen elkészült a kép, de az »érdem« Mourinhóé. Ha nem balhézott volna a bírókkal, biztos, hogy soha nem jelenik meg a fényképem.”