Exkluzív interjú Koman Vladimirrel

Koman Vladimir boldog. A Monaco új szerzeménye örül, mert hét év után végre otthagyta Olaszországot és új környezetben építi újra a karrierjét.

Ha valaki öt éve azt mondja, hogy 2012-ben egy korábbi BL-döntős, de jelenleg másodosztályú csapatban játszik…
Akkor azt mondom, hogy hagyjuk ezt! Nem szeretem az értelmetlen játékokat. És egyébként sem vagyok az az ember, aki arról szeret gondolkozni, hogy mi lett volna ha…

És ha mégis az 1860 München szerződteti?
De nem így alakult! Ezen már kár töprengeni. A részletekről a menedzseremet kérdezze, ő mindenre tudja a választ. Én egyáltalán nem bánom, hogy itt lehetek Monacóban: a környezet parádés, gondolom, senkinek sem kell bemutatni. Az AS Monaco komoly klub, komoly tervekkel.

És a csapat? Másodosztály, 18. hely…
Igen, van mit javítani! Idén csak a biztos bennmaradást célozták meg a vezetőink, de jövőre mindenképpen fel kell jutnunk az első osztályba. A tulajdonos hosszabb távra tervez, ezért erősíti meg a csapatot.

Azaz legkorábban a 2013–2014-es bajnokságban futballozhat újra az első osztályban. Ezt sem bánja?
Nem, én játszani jöttem, rendszeresen ott akarok lenni a pályán, meg akarom mutatni, hogy mire vagyok képes, fel akarom magamra hívni a figyelmet.

A Nancy volt légiósával, Rudolf Gergellyel egyeztetett, mielőtt aláírt?
Nem beszéltem vele. Hogy is mondjam…”mentem a saját fejem után”…

És Egervári Sándorral?
Legutóbb múlt héten beszéltünk, de korábban is rendszeresen egyeztettünk. A monacói aláírás előtt vele sem beszéltem.

A francia másodosztályból hogy tudja magát beverekedni a válogatottba?
Ha ez eddig nem volt probléma, akkor ezek után sem szabad, hogy az legyen. Az a dolgom, hogy olyan teljesítményt nyújtsak, amivel megérdemlem, hogy meghívjanak a válogatottba. A szakmai stábbal eddig is rendszeresen tartottam a kapcsolatot és biztos vagyok abban, hogy továbbra is figyelik a játékomat. Azért jöttem Monacóba, hogy tovább fejlődjek és hangsúlyozom, hogy rendszeresen megkapjam a lehetőséget.

Hét év után váltott országot és klubot. Az utóbbi időben hangsúlyozta, hogy el akarja hagyni Olaszországot.
Egy darabig egész jól alakultak a dolgok, de az utóbbi egy év rengeteget ront az összképen. Folyamatosan zuhantunk egyre lejjebb… Olaszország volt az első hely, ahol légióskodtam. Mindent összevetve rengeteget tanultam. Azért vagyok Monacóban, hogy végre „elinduljak felfelé”, újra felépítsem magam és tovább fejlődjek. Ha így lesz, a válogatottban sem fognak elfelejteni.

Az olasz futball Monacóban is kísérti.
Ha arra gondol, hogy a Milannal korábban BL-t nyert játékos lesz az edzőm, akkor igaza van. Marco Simonét nagyon tiszteltem játékosként és kíváncsi vagyok, milyen lesz vele együtt dolgozni.