Január 21-én útjára indul a labda a 2012-es Afrikai Nemzetek Kupáján, amelyet ezúttal két országban, Egyenlítői Guineában és Gabonban rendeznek. Európában játszó sztárok tucatjai fordítanak hátat néhány hétre a topligáknak, hogy eldöntsék, melyik a legjobb csapat Afrikában. Lássuk, kik csapnak össze a C-csoportban!
Gabon
A futballban is vannak „Mi lett volna, ha…” kezdetű mondatok. Ezt Gabonban tudhatják a legjobban. Például mi lett volna, ha nem hal meg 2009 júniusában a gaboni államelnök, Omar Bongo, aki 42 éven át irányította az országot. De meghalt, ezért el kellett halasztani a Kamerun elleni vb-selejtezőket, pedig Gabon ragyogó formában volt, két győztes meccs után, a kameruni csapatnál pedig tombolt a káosz, Otto Pfister edző kezéből kiesett a gyeplő. Odahaza, Libreville-ben egy győzelem mesés helyzetbe hozhatta volna a csapatot, ám a szeptemberre halasztott meccsen Kamerunt már Paul Le Guen irányította, aki négy nap alatt kétszer is legyőzte csapatával Gabont, így a Szelídíthetetlen Oroszlánok mehettek a világbajnokságra.
A 2010-es Afrika-kupán Angolában azonban valamennyire bosszút állt Gabon Kamerunon, és azon a meccsen Didier Ovono kapus is bizonyította, hogy ezen a poszton ő a legjobb Afrikában. A Tunézia elleni döntetlen és a Zambiától elszenvedett vereség után azonban kiestek a csoportból, Kamerun és Zambia ment tovább, pedig a gaboni játékosok már a pályán ünnepeltek Benguelában, mert nem jól tudták a szabályokat, azt hitték, hogy a gólkülönbség dönt, de valójában az egymás elleni eredmény.
Bár Gabon legjobb eredménye az Afrika-kupákon egy negyeddöntő 1996-ból, mégis egyértelműen látszik, hogy feltörőben van az ország futballja. És a csatársor erősségét Zalaegerszegen is jól ismerik, Roguy Méyé, a „Gaboni Vipera” becenévre hallgató támadó ugyanis a ZTE játékosa. Azon a 2010-es Kamerun ellen 1–0-ra megnyert meccsen ő adta a gólpasszt.
A francia szövetségi kapitányt, a korábbi legendás játékost, Alain Giresse-t 2010 nyarán a német Gernot Roth váltotta, de a módszerei hasonlóak. A hangsúlyt a jó védekezésre helyezik, van egy remek kapusul Ovono személyében, a középhátvéd, Bruno Manga pedig a Lorientet erősíti, nemrég még az arsenalos Laurent Koscielny párja volt a védelem belsejében.
Gabon hazai pályán játszhat és nincsenek igazán veretes ellenfelek a csoportban, így nyugodtan kijelenthető, hogy céljuk a nyolc közé jutás, amelyre meg is van minden esélyük.
Samuel Eto’o jóslata:
„Jelentős támogatást fognak kapni a szurkolóktól, de így nagy nyomás is lesz rajtuk. Ha meg tudnak nyerni két meccset, akkor továbbjutnak.”
Az edző
Gernot Rohr
Az egykori védő futballozott a Bayern Münchenben is (igaz, csak hat meccsen), de 352 élvonalbeli meccset játszott a Bordeaux-ban, amellyel UEFA-kupa-döntős is volt. Edzőként kisebb francia csapatokat irányított (Nice, Ajaccio, Créteil), legutóbb viszont a Nantes-nál dolgozott, onnan érkezett 2010-ben a gaboni kispadra.
A kulcsjátékos
Bruno Manga
A középhátvéd Girondins Bordeaux B-csapatában lenyomott 40 meccset, de sohasem játszhatott az első csapatban, ezért továbbállt, holott onnan lett gaboni válogatott 2007-ben. 2010 óta játszik a Lorientben, kitűnően.
A csoportrangadó
Gabon–Tunézia, Franceville, január 31.
Ha Niger és Marokkó ellen nem szerzi meg a hat pontot Gabon, akkor ez a meccse nagyon rázós lesz. Ez az egyetlen találkozó, amelyet nem a fővárosban játszanak, és mindenképpen a csoport első helyére kell hajtaniuk, mert ha másodikként végeznek, minden bizonnyal Ghána jön szembe a negyeddöntőben.
Tunézia
Az elmúlt kilenc Afrika-kupa győztesei közül egyedül Tunézia van itt a mezőnyben. Ugyan a selejtezőcsoportban lemaradtak Botswana mögött, de az utolsó, Togo elleni sorsdöntő meccset megnyerték, így sikerült a kijutás. Pedig Tunéziának van múltja a futballban. Ez az első afrikai ország, amelyik meccset nyert világbajnokságon (1978-ban Mexikót győzték le), és négyszer szerepeltek vb-n. 2004-ben odahaza nyerték meg az Afrika-kupát, tavaly pedig Szudánban megnyerték a CHAN-t is (a csak hazai játékosok szereplésével vívott Afrika-kupát), így méltó választ adtak azokra a vádakra, hogy sikereiket csak a honosított braziloknak köszönhetik.
Tunézián is végigsöpört az „arab tavasz” forradalmi hullám, az ország most új identitását keresi, jó kérdés, hogy miként hat majd ez a válogatottra? Egyelőre rapszodikus a csapat, Csádot és Malit simán elverték, Omántól és Algériától viszont simán kikaptak.
Az edző
Sami Trabelszi
Az egykori középhátvéd csak hazájában futballozott, a Sfaxien nagy sztárja volt. 52-szeres válogatott, játszott az 1998-as vb-n is. Idén kezdte az edzősködést a 43 éves szakember, az első komoly erőpróbája következik.
A kulcsjátékos
Karim Haggui
Magas, strapabíró középhátvéd. Ő volt a keret legfiatalabb tagja a 2004-es Afrika-kupa diadal idején, most ő a legtapasztaltabb, legtöbbszörös válogatott. 2006-ban Európába ment és a Strasbourg játékosa lett, aztán volt a Bayer Leverkusenben is, most pedig a Hannoverben játszik.
Samuel Eto’o jóslata:
„Jól szervezett csapat, joggal táplál nagy reményeket. A csoportból való továbbjutás nem fog gondot okozni nekik.”
Marokkó
A Tanzánia elleni 3–1-es győzelemmel vívták ki a kvalifikációt, de a legfontosabb győzelem az Algéria elleni 4–0-s kiütés tavaly júniusban. Eric Gerets nem olcsó szerződtetése kezd kifizetődő lenni. Bár a felkészülési meccseken érte néhány kudarc az együttest, például az Uganda elleni 1–0-s vereség, ám a tétmeccsekre összekapja magát a csapat. Gerets stílusus csapatot formál a marokkóiakból, akik egyénileg nem is olyan rossz labdarúgók, és az erős kéz politikája beválhat.
Az edző
Eric Gerets
Az 57 éves kapitány játékosként óriási sztár volt, 86-szoros belga válogatott. Edzőként is nyert már bajnokságot Hollandiában, Törökországban, Szaúd-Arábiában és hazájában is.
A kulcsjátékos
Maruan Samah
Az Arsenal sztárja még csak 20 éves volt, amikor 2004-ben már döntőt játszott Marokkóval az Afrika-kupán. Tud lenni tankszerű befejező csatár, miközben olyan technikás, mint egy irányító középpályás.
Samuel Eto’o jóslata
„Komoly ütközet várható a két arab csapat között a csoport második helyéért, de én Tunéziát érzem valamivel jobbnak.”
Niger
Hihetetlen mázlival jutott ki a tornára a nigeri csapat, a selejtezőben hat meccsen három győzelmet szerzett és háromszor kikapott, az utolsó fordulóban például a már kiesett Egyiptom azt csinált velük, amit akart, 3–0-ra ki is kaptak. Végül úgy nyerték meg a csoportot, hogy körbeverések voltak, Dél-Afrikának és Sierra Leonénak ugyanúgy kilenc pontja volt, mint Nigernek. Ugyanakkor komoly fegyvertényként kell elkönyvelnünk, hogy a legutóbbi három kiírást megnyerő Egyiptom és Dél-Afrika mellől csoportelsőként jutott ki. Sötét ló lehet a tornán a nigeri csapat.
Az edző
Harouna Doula Gabde
Gabde a sikerekért mindig Istennek mond köszönetet, de lehet, hogy ehhez több köze van intenzív, letámadásra épülő 4–4–2-es taktikájának.
A kulcsjátékos
Kassaly Daouda
A 28 éves kapus a keret három tagja közül az egyik, aki Kamerunban játszik, a Cotonsport Garoua légiósa, de volt kölcsönben már a Rapid Bukarestben is.
Samuel Eto’o jóslata:
„Nem valószínű, hogy ezen a tornán fogják megtalálni a számításukat.”
A sorozat korábbi részei:
I. rész: Szenegál új generációja harcra kész (A-csoport)
II. rész: Az elefántcsontparti nagy generáció utolsó esélye (B-csoport)
Következik:
Január 20., péntek: IV. rész: D-csoport
