Január 21-én útjára indul a labda a 2012-es Afrikai Nemzetek Kupáján, amelyet ezúttal két országban, Egyenlítői Guineában és Gabonban rendeznek. Európában játszó sztárok tucatjai fordítanak hátat néhány hétre a topligáknak, hogy eldöntsék, melyik a legjobb csapat Afrikában. Lássuk, kik csapnak össze a D-csoportban!
Ghána
Két évvel ezelőtt Ghána egy rendkívül fiatal, ígéretes csapattal érkezett Angolába az Afrika-kupára, és a szerb tréner, a szigorú Milovan Rajevac egy nagyon jól szervezett, fegyelmezett csapatot épített fel, amely a többi afrikai válogatott fölött állt magasan taktikailag. Az akkor Asamoah Gyan köré épült csapat – amely gyakran csak egyetlen csatárral játszott – megverte 3–1-re Elefántcsontpartot a nyitómeccsen, 1–0-ra győzött Burkina Faso ellen, majd a házigazda Angola és Nigéria sem tudta őket megállítani, csak Egyiptom a döntőben. Azt a kiváló formát megőrizték a világbajnokságra is, eljutottak a nyolc közé, és ha nincs Luis Suárez kézilabdás mozdulata, ki tudja, meddig jutottak volna.
A kérdés most az, hogy hogyan fognak megbirkózni a megnövekedett elvárásokkal, hiszen minden ellenfél rájuk fog most utazni, őket akarja legyőzni. A fogadóirodáknál a Fekete Csillagosok a legesélyesebbek a torna megnyerésére, és noha a selejtezők során akadtak gondjaik és becsúsztak kellemetlen eredmények is, legalább ott vannak, ellentétben néhány nagycsapattal (Egyiptom, Kamerun, Nigéria, Dél-Afrika).
A taktikájukat mindenki jól ismeri, mégis nehéz lesz hatástalanítani. Asamoah Gyan lesz elöl, aki sokszor bizonyította már, hogy remekül el tudja játszani a magányos frontember szerepét, két oldalról pedig Kwadwo Asamoah és Andre Ayew támogatja majd, így alkotva félelmetes hármas szigonyt. A középpálya hátsóbb részén ott lesz még Emmanuel Agyemang-Badu és az örökmozgó Kevin-Prince Boateng, a Milan szupersztárja. És még ennél is lehetne erősebb a csapat, de Dél-Afrikához hasonlóan ezúttal sem segítheti a csapatot a Chelsea ásza, Michael Essien, akinek hosszan tartó térdsérülése van.
Miután Ghána jutott a legtovább Afrikából az előző két világbajnokságon, és 2009-ben megnyerte az U20-as vb-t is, minden esélye megvan annak, hogy az 1960-as évek után ismét Ghána uralja majd hosszú évekig a fekete kontinens futballját. Hacsak Elefántcsontpart meg nem akadályozza ebben.
Samuel Eto’o jóslata
„Már 2008-ban is nagyon kemények voltak, de most még jobbak. Gyannal lehet esélyük a végső győzelemre. De a döntőig szinte biztos, hogy eljutnak.”
Az edző
Goran Sztevanovics
Miután Rajevac a negyeddöntőbe vezette a világbajnokságon Ghánát, jól végezve dolgát, lelépett a Közel-Keletre, és hoztak helyette egy másik szerbet. Sztevanovics volt már Jugoszlávia másodedzője, és irányította a Partizan Belgrádot is. Elődjének játékfilozófiája a 4–2–3–1 volt, ő pedig folytatja ezt a hagyományt.
A kulcsjátékos
Asamoah Gyan
2008-ban, amikor Ghana volt az Afrika-kupa házigazdája, sokáig mutatta a kamera a szurkolók előtt síró Asamoah Gyan arcképét. A 2010-es vb-n ő volt a csapata legjobbja, ám sorsdöntő pillanatban tizenegyest hibázott Uruguay ellen, és megint csak az ő síró arcát mutatta a kamera. Most már nevetni akar a végén a Premier League-ből az Egyesült Arab Emírségekbe költözött csupaszív csatár.
A csoportrangadó
Ghána–Mali, január 28., Franceville
Vélhetően Mali és Guinea fog küzdeni a második helyért, és Ghánának meg kell nyernie a második csoportmeccsét (is), hogy a záró körben már ne kelljen idegeskednie.
Mali
Malinak sokkal jelentősebb eredményeket kellett volna elérnie, amikor még Fredi Kanouté szintű nagyságok játszottak a középpályán. 2002-ben és 2004-ben is elődöntőt játszottak a tornán, 2006-ban viszont már ki sem jutottak, az elmúlt két Afrika-kupán pedig az első körben elvéreztek (noha a 2010-es tornán volt egy rendkívül emlékezetes meccsük, amikor 0–4-es hátrányból sikerült döntetlent kiharcolniuk Angola ellen. Kanouté, a Sevilla klasszisa azonban visszavonult azután a torna után, de nagy baj így sincs, a középpálya névsora továbbra is nagyon veretes. Ott van Momo Sissoko, vagy a monacói Mahamadou Diarra és a barcelonai Seydou Keita. És bár Libéria ellen játszottak egy kellemetlen 1–1-et, valójában magabiztosan kvalifikálták magukat a tornára.
Az edző
Alain Giresse
Játékosként legenda volt Franciaországban, 1984-ben Európa-bajnokságot nyert. Edzőként dolgozott a Toulouse-nál, a Paris Saint-Germainnél, majd Marokkóban a FAR Rabatnál és irányította a grúz válogatottat is, mielőtt felvirágoztatta a gaboni futballt. Most Malit is megpróbálja a jó útra terelni.
A kulcsjátékos
Seydou Keita
A Barcelonában nem játszhat akárki, az egyértelmű. Keita rendkívüli munkabírású, jól szerelő és jól passzoló, intelligens középpályás, aki majd diktálni fogja a tempót a mali középpályán.
Samuel Eto’o jóslata:
„Nehéz lesz továbbjutniuk a csoportból, de ha úgy játszanak, mint 2010-ben Angolában, akkor reménykedhetnek egy szép szereplésben.”
Guinea
Miután háromszor egymás után is bejutott a negyeddöntőbe, a legutóbbi Afrika-kupára ki sem tudott jutni Guinea. De a legfontosabb, hogy egyben maradt a 2008-ban ragyogóan játszó Ismael Bangoura–Pascal Feindouno csatárkettős. Kiegészülve a volt Celtic-védő, most az Arles-Avignonban szereplő, 36 éves Bobo Baldéval, Guinea rágós falat lehet mindenkinek. A selejtezők során veretlenek maradtak, csak két döntetlenjük volt, az egyik Madagaszkáron, a másik Nigériában. De kicsit szeszélyes a csapat, a múlt nyáron például 3–0-ra és 4–1-re is megverték Szenegál barátságos meccsen, ugyanakkor kikaptak 2–1-re Venezuelától.
Az edző
Michel Dussuyer
A korábbi francia kapus már másodszor szövetségi kapitány Guineában, 2002 és 2004 között volt először, legutóbb pedig Benint irányította, majd 2010-ben tért vissza a guineai kispadra.
A kulcsjátékos
Pascal Feindouno
A Sion kapitánya és legkreatívabb játékosa. A 2008-as tornán ki kellet hagynia az Elefántcsontpart elleni negyeddöntőt, úgyhogy még van egy befejezetlen ügye.
Samuel Eto’o jóslata:
„Dussuyer visszatérésével van esélyük a negyeddöntőbe jutásra.”
Botswana
Botswana mindenkit meglepett azzal, hogy az első csapat volt, amelyik kvalifikálta magát az idei Afrika-kupára. Persze ez semmit nem jelent már a tornán, és Botswana jelentős hátrányból indul. 1968-ig nem is volt az országnak válogatottja, és csak a ’90-es években kezdtek elindulni a világbajnoki és ANK-selejtezőkben. A keret minden tagja a hazai bajnokságban játszik, kivéve a négy dél-afrikai légióst. De hogy nem szabad őket leírni, azt jól jelzi a selejtezőben mutatott meglepő játék. Öt tagú csoportba kerültek, így nyolc meccset kellett játszaniuk, és csak egyszer kaptak ki, ötször nyertek. Tunéziát például otthon és idegenben is megverték.
Az edző
Stanley Tshosane
A tarfejű botswanai mester azt hirdeti, hogy a felemelkedéshez ugyanarra van szükség, mint az iskolában: „fel kell készülni a vizsgára és akkor nem lehet gond.”
A kulcsjátékos
Dipsy Selolwane
A 33 éves játékos, aki eltöltött négy évet az amerikai MLS-ben is, a botswanai válogatott történetének legeredményesebb góllövője 15 találatával. Leginkább a középpályán szeret játszani, de ha szükség van rá, felmegy csatárnak is.
Samuel Eto’o jóslata
„Nem mellettük szól a papírforma, de biztos, hogy mindent meg fognak tenni, hogy bizonyítsák: itt a helyük.”
A sorozat korábbi részei:
I. rész: Szenegál új generációja harcra kész (A-csoport)
II. rész: Az elefántcsontparti nagy generáció utolsó esélye (B-csoport)
III. rész: Feje tetején a világ: Gabon a csoportfavorit (C-csoport)
