Laczkó Zsolt: a Sampnak a Serie A-ban a helye!

Laczkó Zsolt bízik benne, hogy klubja visszajut az élvonalba, és akkor a nyártól nemcsak egy városban, hanem egy bajnokságban futballozhat a Genovába szerződő Tőzsér Dániellel.

Jó eredmény a döntetlen?

Nézőpont kérdése, mi most nem bosszankodhatunk az iksz miatt, hiszen egy kitűnő csapat otthonából hoztunk el pontot, ráadásul ismét kapott gól nélkül zártuk a mérkőzést – mondta Laczkó Zsolt a FourFourTwo-nak, miután a Sampdoria 0–0-át játszott a tabella harmadik helyén álló Sassuoló otthonában. – A Sassuolót talán a néhány évvel ezelőtt a magyar NB I-ben remeklő MTK-hoz tudnám hasonlítani: fiatal, tehetséges labdarúgók alkotják a csapatot, akik nyomás nélkül futballozhatnak, általában kétezer néző előtt játsszák a hazai bajnokikat. Most is csak azért volt zsúfoltabb a lelátó, mert körülbelül négyezer Sampdoria-drukker kísért el minket Genovából.

Ez a szám viszont azt bizonyítja, hogy a Samp-szurkolók körében továbbra is nagy az elvárás a csapattal szemben. Az utóbbi hónapokban sok feszültségről lehetett hallani, most, hogy lendületben van a csapat, megnyugodtak a kedélyek?

Nézd, teljesen érthető a drukkerek csalódottsága, hiszen már azt is nehezen emésztették meg, hogy imádott klubjuk a másodosztályba kényszerül, azt viszont már képtelenek voltak higgadtan elfogadni, hogy a Serie B-ben is botladozunk. Tény, feszült időszakon vagyunk túl, nem a legkellemesebb érzés a futballista életében, amikor bánatos fanatikusok kérdőre vonják az együttesét, de szerencsére túl vagyunk ezen, a Sassuolo elleni találkozót megelőzően öt bajnokiból négyet megnyertünk, és a szombati döntetlent is kisebb sikernek könyvelhetjük el. Egyébként szombaton, amikor a meccsre indultunk a szállodából, szurkolók egy csoportja indított útnak minket, és az ultrák támogatásukról biztosítottak bennünket.

Te pedig Giuseppe Iachini edző bizalmát élvezed: a mester immár alapemberként számol veled.

Bérelt helye senkinek nincs, de az biztos: most, hogy hétről-hétre pályára lépek, egyre jobb formába kerülök. Ne felejtsük el, hogy Olaszországban nem élveznek elsőbbséget a légiósok, az én posztomon két olasz srác is számításba vehető, tehát ahhoz, hogy megragadjak a kezdőcsapatban, folyamatosan jól kell teljesíteni. Szerintem szombaton sem okoztam csalódást, ugyebár kapott gól nélkül hoztuk le a meccset, labdát szereztem, voltak beadásaim, és lövésem is akadt.

Amióta Olaszországban profiskodsz, voltál már baloldali támadó, védekező középpályás, és persze balhátvéd is. Most akkor melyik az igazi posztod?

Két formációt is játszunk, egyiknél klasszikus védőt játszom, a támadóbb felfogású rendszerben viszont egy sorral előrébb. Az univerzális játékos könnyebben fogadtatja el magát külföldön. Pláne Olaszországban, ahol tényleg mindent a taktika határoz meg.

Laczkó Zsolt már az olasz futball legjobbjai között is megmutathatta magát

Komolyan tapasztalható, hogy az olasz futballban fontos a tudatosság?

Viccelsz? Itt ez az elsődleges. Nincs tréning, hogy ne gyakorolnák a különféle taktikai elemeket. Az edző van, hogy végigrohan a pályán, és minden játékost saját kezűleg állít be egy pontra, ahol állnia kell. Sőt, volt, hogy egy társam az előzetesen megbeszélt pozíciójához képest alig fél méterrel odébb helyezkedett egy meccsen, és mivel éppen az a néhány centi hiányzott ahhoz, hogy labdát szerezzen, komoly leszúrást kapott. Ez a szervezettség viszont hosszútávon kifizetődő. Ilyen precizitással, ilyen fegyelmezettséggel jómagam még nem találkoztam pályafutásom során. Érdemes lenne kezdeményezni, hogy a magyar edzők felvehessék a kapcsolatot az olaszországi szakvezetőkkel és időnként eltölthessenek néhány napot egy-egy egyesületnél, és tanulmányozhassák az itteni módszereket. Szerintem egy ilyen akció a magyar futball hasznára válna.

Kérdés, ha a magyar szakembert a következő szezonban induló Sampdoria érdekli, az élvonalban, vagy a Serie B-ben keresse?

A célunk nem lehet más, mint a feljutás. Nem is titkolja ezt senki a klubnál, kimondott elvárás a Serie A-ba való visszakerülés. Időbe telt, mire felvettük a másodosztály ritmusát, ezért volt a gyengélkedés, de most már rátaláltunk a megfelelő útra, és bár valljuk be, a közvetlen feljutást jelentő első két hely megszerzésére nincs reális esélyünk, a rájátszásban ott a helyünk.

Tőzsér Dánielnek pedig nyártól Olaszországban. Mit szólsz ahhoz, hogy a Genk középpályása a Genoába szerződött?

Örülök neki, hatalmas dolognak tartom ezt a váltást. Nagy előrelépés ez a karrierjében, hiszen nem egy kis olasz együttes, hanem a nagy múltú, sikeres Genoa igazolta le. Dani jó barátom, beszéltem vele a szerződéskötés után. Hiszem, hogy sokra viszi Olaszországban, szerintem fekszik majd neki az itteni stílus. Sok együttes a négy-három-hármas felállást játssza, ami Daninak tökéletes, remekül lát a pályán, képes forgatni a játékot, és veszélyes a kapura – minden mesternek nagy segítség az ilyen típusú belső középpályás.

Tőzsér Dániel és Filipovics Vladan is kiemelte, azért ideális választás a Serie A, mert Olaszországban a harminc fölötti játékosokat is előszeretettel szerződtetik a topklubok, így Tőzsérnek a négyéves megállapodás után is van esélye feljebb lépni. Egyetértesz ezzel?

Lehet, meg sem kell várnia, hogy lejárjon a szerződése. A Serie A-ban elég négy-öt jó meccs, és máris a klasszis csapatok látókörébe kerül a futballista.

A Genoa viszont híres arról, hogy akit átigazol, kölcsönadja, eladja…

Danival négyéves megállapodást kötött a klub, ami híven jelzi: számol vele, megbecsüli. Ő egyébként is kitartó típus, nem adja fel, ha netán egy-két összecsapáson kihagyja a szakvezetés. Örülök, hogy a nyártól egy városban futballozunk majd, ám a boldogságom akkor lesz teljes, ha a következő idényt mindketten a Serie A-ban kezdjük...