Németh Krisztián: „Én nem vagyok egy Drogba!”

Amit Németh Krisztián mindig is sejtett, azt az elmúlt hetek bebizonyították: a magyar válogatott támadónak fekszik a holland futball. Fontos góljainak is köszönhetően a Waalwijk a nyolcadik helyről várja a listavezető AZ elleni bajnokit.

Kezdem egy érdekességgel: mit szólsz ahhoz, hogy szerdán két korábbi klubod is kettő nullás vezetést engedett ki a kezéből, és kapott ki végül három kettőre?

Várj, az egyik csapat az MTK volt, láttam is a Videoton elleni Magyar Kupa-meccs első félidejét. De melyik a másik? Nem ugrik be…

Segítek: az első külföldi állomáshelyed.

Ja, tényleg… Mondjuk tétmeccsen a felnőttek között sajnos nem mutatkoztam be a Liverpoolban, lehet, ez tévesztett meg. Ugyanakkor nem tudom, hogy miért nem jutott eszembe a találkozó, hiszen még a végét néztem is. Pont, amikor Buzsáky Ákos beállt és a QPR megszerezte a győztes gólt.

Szoktad figyelni a volt egyesületeid eredményeit?

Persze, ha van időm, megnézem, mit játszott egyik-másik együttes, de az európai bajnokságok zöme egy időben megy, így sokszor mi is ugyanakkor lépünk pályára, mint például az a csapat, amelyiknek a sorsa érdekel. Mint említettem, speciel most mindkét meccsbe belenéztem, és mondhatom: sem az MTK, sem a Liverpool nem érdemelt vereséget.

Van olyan srác, akivel együtt szerepeltél a reserve-bajnokságban és végül befutott Liverpoolban?

Jay Spearing és Martin Kelly például, ők meghatározó futballistái lettek a csapatnak.

Kellynek ráadásul hatalmas jövőt jósolnak. Talán hátvédként, ráadásul olyan védőként, aki a támadójátékban is használható, könnyebb volt beverekednie magát a keretbe – legalább is egyszerűbb, mint egy csatárnak…

Minden posztnak éppúgy megvan az egyszerűsége, mint a nehézsége.

Némó-gólok Liverpool-dresszben:

Téged annak idején Fernando Torres jövőbeni ékpárjának tartottak. Ismered a spanyol válogatott támadót, mit gondolsz: miért került ilyen mély gödörbe azóta, mióta a Chelsea-be igazolt?

Az biztos, hogy nem lett rosszabb futballista, mint amilyen volt. Márpedig ő igazi klasszis. Most, hogy végre betalált, talán kicsit megnyugszik, s a felhajtás is csillapodik körülötte – és akkor visszanyeri régi formáját.

Torres-utódnak tartották Liverpoolban

Igaz ez rád is? Most, hogy rendszeresen játszol, mi több, eredményesen futballozol, újra pozitív irányba kanyarodik a karriered?

Bízom benne, hogy segítenek a gólok. Mindenesetre az önbizalmamnak jót tesz, az pedig a labdarúgásban, pláne egy csatárnál létfontosságú. Nekem most arra kell törekednem, hogy minél több időt töltsek a pályán és szerezzek néhány gólt.

Érdekes, hogy korábban többször említetted: úgy hiszed, hogy a holland futball fekszik majd neked. És tessék, igazad lett. Honnan állapítja meg egy játékos, hogy melyik az a stílus, ami az ö képességeinek a leginkább megfelel?

Sok holland mérkőzést láttam, és az mindig szembetűnő volt, hogy ebben a ligában igyekeznek a földön tartani a labdát, a kombinatív játékot részesítik előnyben az együttesek. Ez pedig számomra nyilván kedvezőbb, mint mondjuk a Championship, ahol átrúgják a középpályát, ahol ívelgetés folyik, és ahol a csatárnak a ráemelt labdát kell megtartania. Én nem vagyok egy Drogba! Itt, a Waalwijknál három támadóval futballozunk, csatár vagyok, de lehetőségem van visszalépni labdáért, és bár mindenki tudja, hogy nem a bajnoki címért harcolunk, türelmesen, kreatívan próbálunk játszani. Jól védekezünk és a kontráink is veszélyesek, tehát egyelőre élvezem a szerepemet.

A te eseted tökéletes példázza, milyen a magyar futballközeg: amikor berobbantál, amikor szerződtetett a Liverpool, amikor a neveddel fémjelzett korosztályos válogatott sikert-sikerre halmozott, a tenyerén hordozott a futballtársadalom, ám amikor jöttek a nehézségek, a visszaesés, pillanatok alatt lemondott rólad mindenki, sőt, mi, újságírók is rendre kritikus hangon szóltunk rólad. Hogy viselted ezt?

Én is jól tudom, hogy a magyar futballszurkoló éhes a sikerre. Nap mint nap láthatjuk a tévében a világsztárokat, és mindenki abban reménykedik: jön egy magyar futballista, aki világraszóló karriert fut be. A mi korosztályunk sokra hivatott, és mondhatni, tőlünk várták, várják az áttörést. Elvárásokat támasztottak felénk, és ezek nem mindig valósultak meg, így pedig – érthető módon – nehéz indulat nélkül véleményt formálni. Voltak, vannak kritikák, amelyek jogosak, ebből is le kell vonni a következtetéseket. Én nem bántam meg semmit, és mindent megteszek annak érdekében, hogy kihozzam magamból a maximumot.

Az U20-as válogatott Németh Krisztián vezérletével verte Olaszországot:

Szép lassan a te korosztályod is beépül a felnőtt válogatottba: Németh Krisztián, Koman Vladimir, Korcsmár Zsolt, Kádár Tamás, Pintér Ádám szép lassan helyet követel magának a csapatban.

Én még Varga Józsit és Elek Ákost is idevenném. Ez szerintem örömteli hír, Egervári Sándor pedig jól megtalálta a fiatalok és a rutinosabb játékosok arányát. A tapasztaltabb játékosok elfogadtak minket, jó közösséget alkotunk, amely most már tényleg sokra hivatott. Ideje lenne kijutni egy világversenyre!

Aranygeneráció

Sokan Egervárit, és téged is „megtaláltak”, amikor ideiglenesen az NB II-es MTK-nál szerepeltél, a kapitány mégis meghívott a válogatottba…

De ennek az a pontos története, hogy Szabics Imi megsérült, és Sanyi bácsinak hirtelen kellett helyettest találni – engem pedig jól ismert, és lehetőséget adott. Igyekeztem a játékommal, a hozzáállásommal visszaadni neki azt, amit kaptam.

Hosszú évek óta azt hallani, hogy csatárhiányban szenved a magyar futball. Ellenben, ha végignézem, kik jöhetnek szóba a nemzeti csapatnál támadóként, azt látom: lehet válogatni. Ott van Rudolf Gergely, Szalai Ádám, Priskin Tamás, Szabics Imre, Feczesin Róbert, Futács Márkó és ugyebár Németh Krisztián.

Komolyan mondom, jó hallgatni a névsort. De egyébként is minden posztra legalább két hasonló képességű játékosunk van. Persze az a legfontosabb, hogy minden kerettag folyamatosan lehetőséget kapjon a klubjában.

Németh Krisztián és a Waalwijk remeklése is kellett ahhoz, hogy Ruud Broodra felfigyeljen a Roda

Szerencsére te most élvezed a bizalmat. Mit szóltál ahhoz, hogy az edzőtöket, Ruud Broodot szerződtette a Roda?

Tudtuk, hogy kap majd felkérést, hetek óta téma volt már a jövője – jó edző, akivel jól jár majd a Roda. De csak nyáron távozik, addig biztos ő is a legtöbbet szeretné kihozni a Waalwijkból. Amikor idekerültem, a tizenötödik helyen állt a csapat, most nyolcadikok vagyunk, tehát tapasztalható a fejlődés. A hétvégén a listavezető AZ az ellenfél, idegenben. De az Alkmaarnak hétközi kupameccse volt, így talán mi frissebbek leszünk. Én mindenesetre bízom a meglepetésben! Ismert: mindenhez pozitívan állok hozzá!

Győztes gól a De Graafschapnak: