„Eb-t akarunk nyerni, és most mi jövünk!”

A lengyel születésű támadó még csak 26 éves, de a nyáron már századszor lehet válogatott. Az FFT szerint helyén van a feje, ráadásul németből van

Milyenek a németek esélyei az Európa-bajnoki győzelemre?

Azt hiszem, most mi jövünk! Elvesztettük a 2008-as döntőt Spanyolország ellen, és a 2010-es vébén is kiestünk, szintén a spanyolok ellen. Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy győzni megyünk 2012-ben. Könnyedén kvalifikáltuk magunkat, és készen állunk. Minden jel a sikerre mutat.

Mit gondolsz Németország sorsolásáról?

A legkeményebb csoportba kerültünk, kérdés sem férhet hozzá. De a világbajnokság óta is több meccsen megmutattuk, hogy nem kell tartanunk a nagy csapatoktól. Nem kell tartanunk senkitől, és biztos vagyok benne, hogy eljutunk az egyenes kieséses szakaszba, annak ellenére, hogy nehéz a csoportunk. Nagyon jó formába kell lendülnünk a Portugália elleni meccsre, ugyanis addigra már semmit nem fog érni, hogy milyen jók voltunk a selejtezőben vagy a barátságos meccseken.

Az Európa-bajnokság részben a szülőhazádban, Lengyelországban lesz. Mennyire lesz ennek különleges jelentősége számodra?

Még mindig sok családtagom és barátom él ott, és gyalázat, hogy minden csoportmeccsünket Ukrajnában kell játszanunk! Mégis feltételezem, hogy szépen haladunk majd a tornán, így lesz még néhány meccsünk Lengyelországban is.

Érezni már a várakozást Lengyelországban?

Igen. A stadionok világszintűek. Remélem, hogy a torna nagy lökést ad az országnak és a futballnak is, így a klubok is profitálhatnak majd. Nagyon boldog vagyok, hogy a szülőhazámban ekkora a fejlődés.

---- Az interjú folytatása ----

Te vagy az egyik legkedveltebb játékos a német válogatottban: még azok is szeretnek, akik nem rajonganak a Kölnért. Mit gondolsz, minek köszönhető ez?

Nem tudom! Mindig próbálom magamat adni, és nem álarc mögé bújni. Mindig lesznek, akik ezt szeretik, és olyanok is, akik nem. Csak egy kissrác vagyok Bergheimből, aki a Kölnben – talán nemsokára már máshol – és a válogatottban focizik. Boldognak kell lennem attól, amit elértem. Nem panaszkodhatok.

Mit gondolsz arról, hogy Philipp Lahm a válogatottban újra a bal oldalon kapott szerepet?

Örülök, hogy visszatért. Ez nekem nagyon fontos, remekül megértjük egymást.

Mindkét legutóbbi, spanyolok elleni meccsen eléggé alárendelt szerepbe kerültetek. Mit gondolsz, sikerült felzárkóznotok?

A különbség már nem akkora, mint korábban volt. Sokkal jobban összerázódtunk; viccelődünk, és nagyon jó a csapatszellem. Semmi okunk nincs az aggodalomra a csoportmeccsek előtt. A cél a végső győzelem kell, hogy legyen.

Mit tartasz az erősségednek, és mit a gyengédnek?

Ez az a kérdés, amit a legjobban utálok. Nem szeretek magamról beszélni. Nyilván egy jó meccs után mindenki azt mondja, hogy fantasztikus vagyok, míg egy gyengébb után reménytelennek tartanak. Az emberek eldönthetik maguk, hogy szeretik-e a játékomat, vagy sem.

Megváltozott a szereped a bal oldalon
az elmúlt néhány évben?

Pár esztendeje már ugyanabban a rendszerben edzünk és játszunk. Mindenki tudja a feladatát, ahogy én is tudom, hogy hol kell lennem. Ami a fontosabb, hogy jó erőben legyünk, és élvezzük a futballt. Így nyújthatja mindenki a legjobbját.