Noha a szlovák médiumok büszkén hirdették egy hete, hogy ötezer Slovan-drukker buzdította csapatát Pozsonyban, legalább ezer Magyarországról érkező szurkoló tanúsíthatja: összesen nem voltak ennyien az Európa-liga-párharc első mérkőzésén.
Sóstón viszont nem kellett költői túlzásokba esni, aki látta azt a kezdés előtti élőképet, melyet a hazai szurkolók varázsoltak a lelátóra, nem kérdőjelezhette meg, hogy a két tábor közötti csatát a fehérváriak nyerték.
Az egész stadion piros–fehér–zöldben pompázott
Ugyanakkor a szurkolók közötti összecsapás – szerencsére, tegyük hozzá – európai futballmeccsekhez méltó keretek között folyt, pusztán verbális támadást indított egyik-másik oldal. A rend annak is köszönhető, hogy már órákkal a rajt előtt óriási volt a rendőri készültség a városban, a stadionban pedig 150 biztonsági ember dolgozott.
A Vidi-tábor fölényben, a piros-kék szerelésben pályára lépő Sousa-csapat pedig helyzeti előnyben kezdett, hiszen a fehérvári gárda gólt rúgott és nem kapott ki Pozsonyban (1:1) – ez az eredmény kisebbfajta kényelmet biztosított a házigazda számára.
A kezdésnél a Vidi volt kényelmesebb helyzetben
Hátradőlni azonban nem volt idő, mert a Slovan láthatóan agresszív futballra törekedett. A Vidi azonban nem riadt meg a kellemetlen stílustól, fegyelmezetten lezárta a területeket, és szép lassan a kezdeményezést is átvette.
Az első félidő képe igazából semmit nem mutatott, egyenlő erők feszültek egymásnak, s teljesítettek egy felejthető 45 percet, ám a szünetet a hazai öltözőben töltő futballisták tölthették nyugodtabban – a gól nélküli döntetlen azt jelentette, a Slovannak kell változtatnia taktikáján.
Az első félidőben a Slovan nem tudott dominálni
Nos, a második félidőben sem szorította be ellenfelét a Slovan, mi több, hiába volt minimális mezőnyfölényben a szlovák gárda, kontrákból a Videoton veszélyeztetett.
És bár mindenki arra várt, hogy Vladimír Weiss megerősíti támadószekcióját, nem a vendégek, hanem Paulo Sousa cserélt a félidő derekán: ráadásul az a Kovács István váltotta a Vidi stabilitásáért felelős Tóth Balázst, akinek kreativitása elsősorban a támadásoknál hasznosítható.
A hajrára aztán frissítette csatársorát Weiss, amire Sousa rögvest reagált és átszervezte csapatát - majd Torghelle Sándort küldte Nikolics helyére.
Az utolsó percekre megélénkült az addig igencsak visszafogott tempóban zajló meccs, a Slovan is mindent egy lapra tett fel, ám vagy Bozsovics védett, vagy a Vidi-védelem tisztázott.
Hiába volt izgalom a végén, a Videoton nem kapott gólt, megtartotta a 0:0-s eredményt, így megérdemelten továbbjutott, és a Gent ellen mérkőzhet a következő körben.
VIDEOTON – SLOVAN BRATISLAVA 0:0
Székesfehérvár, Sóstói Stadion. V.: Gautier (francia)
VIDEOTON: Bozsovics – Stopira, Vinícius, Caneira, Szolnoki – Tóth B. (Kovács I., 67.), Mitrovics – Filipe Oliveira (Walter Lee, 81.), Sándor Gy., Gyurcsó (Torghelle, 87.) – Nikolics N.
SLOVAN: Putnocky – Bagayoko, Gorosito, Pauschek, Luksík – Halenár (Hlohovski, 78.), Kopúnek Grendel (Szarka, 83.) – Sebo, Milinkovics, Peltier.
Továbbjutott: a Videoton 1:1-gyel, idegenben szerzett góllal
Fotók: Makádi Péter
