Karácsony hazudni akar a kampányban. Találós kérdés: szabad-e egy hazug emberre szavazni?

Ezzel Karácsony, azaz a híveinek csak „Karigeri” valójában Kamugerivé vált. És egyben Gyurcsány leghívebb tanítványává a hazugságban.

20210716 budapest karacsony gergely fopolgarmester sajtotajekoztato havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az uborkaszezont már régen nem ismerő hektikus nyári politikai ütközetek közepette valamiért elsikkadt egy dolog a magyar közvélemény előtt, holott a jelentősége felmérhetetlenül fontos.

Az történt ugyanis, hogy Karácsony Gergely főpolgármester, egyben politika szélkakas a Die Zeit című német újság online oldalán adott interjújában egy az egyben elismerte: hazudni fog a kampányban.

Márpedig, ha a súlyuknak megfelelően vennénk a dolgokat – mint ahogy sajnos időnként nem vesszük úgy! –, akkor Kamugeri ezzel a nyilatkozatával kiírta magát az esélyes miniszterelnök-jelöltek sorából. 

Mit is mondott a Die Zeit augusztus elsejei online számában?

A bevándorláspolitikáról kérdezte őt a német újságíró, s azt válaszolta, hogy „a menedékkérők emberi jogainak garantálása Magyarországon a hat párt alkotta ellenzéki szövetség alapprogramja”. (Tehát ha ők győznek, akkor a globális liberális erők igényeit kiszolgálva emberi jognak tekintik a menedékkérelmet. Jó tudni – mondhatnánk Pelikán elvtárssal együtt.)

Ezek után az újságíró rákérdezett, hogy valóban prioritást élveznek-e a baloldalon a menekültek és a migránsok jogai, erre azt válaszolta, hogy „megmondom őszintén, ezzel a témával nem nyerhetjük meg a választást”.

Milyen bölcs – mondhatnánk. De hát akkor hogyan fog kampányolni?

A válasza: „A menedékkérők jogainak a biztosítása erkölcsi kötelesség és programunk részét képezi, de ezt nem fogjuk feltenni semmilyen választási plakátra.”

Ez a színtiszta „előszösödés”, annak előzetes beismerése, hogy „amit mondunk, az nem igaz”. (Gyurcsány, Balatonőszöd, 2006. május 26.)

Ezzel Karácsony, azaz a híveinek csak „Karigeri” valójában Kamugerivé vált.

És egyben Gyurcsány leghívebb tanítványává a hazugságban.

Csak hát az epigonokkal sajnos gyakran az a baj, hogy példaképükhöz képest kutyaütők. 

Gyurcsány, a minden hájjal megkent politikai kalandor és szélhámos ravaszságát nem lehet kétségbe vonni: ő először átverte és manipulálta a magyar választókat, ezzel megnyerte a választásokat 2006-ban – gyakorlatilag csalással –, majd egy zárt ülésén, utólag mondta el Balatonőszödön, hogy „teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”.

Szerencsétlen Kamugeri pedig lányos zavarában már előre kikotyogja a német lapnak, hogy hazudni fog a kampányban, mert tudja, hogy át kell verni a választókat ahhoz, hogy nyerni tudjon. El kell hitetni az istenadta néppel, hogy az Orbán-kormányhoz hasonlóan ők sem engednék be migránsok tömegeit az országba, mert ez a hülye tömeg nem ér fel a liberális jóemberkedés és önpusztítás nemes magaslataiba, ahol Soros, Merkel, Timmermans és a többiek ülnek. Ha ez kell a győzelemhez, ám legyen, mondja Kamugeri, hazudunk a kampányban reggel, éjjel meg este, utána pedig majd rákényszerítjük az ostoba tömeget a Willkommenskulturra. Ugyan már, valójában kit érdekel, hogy mit akarnak az emberek? Az eszme a fontos, nem, e’társaim?

Nos, pusztán ennyi a különbség Gyurcsány és tanítványa között: a „mester” nagy spíler, a tanítvány pedig egy balek. 

De azért köszönjük meg neki, hogy őszinte volt, és nehogy egy pillanatra elfeledkezzünk arról a kampányban, amit a Die Zeitnak elmondott!

Kamugerivel iszonyatosan sok baj volt és van, politikai szélkakas-jellege már-már mulatságos, eddigi politikai teljesítménye pedig szánalmas. Csődöt mondott zuglói polgármesterként, ekkor feljebb bukott, főpolgármester lett, s most már ezen a szinten mond csődöt. De hősünk nem áll le: most már az országot akarja vezetni. Ő! Viccnek is rossz.

Szóval nem az a fő baj ezzel az érdekes emberrel, hogy nem tud angolul, bár miniszterelnök-jelöltként nyilván az is nagyon kínos. Az sem, hogy nincs jogosítványa – bár azért ezzel nem kellene kérkednie, nem olyan nagy érdem ez, de hát istenem, van ilyen. Biciklizni végül is tud.

Hanem az a fő baj vele, hogy egy szánalmas bábfigura, Gyurcsány leghívebb tanítványa. 

Márpedig aki Gyurcsánytól tanul bármit is – főleg a legrosszabbat, a hazudozást, a választók manipulálását –, arról pontosan lehet tudni, hogyan kormányozna egy országot.

Nos, erre, ha csak egy pillanatra is mint rémálomra gondolok, felriadva azt tudom sóhajtani és kiáltani:

Isten óvja Magyarországot 2022-ben is!

Borítókép: Havran Zoltán