De ez nem jelentett problémát Ferencnek. Vélhetően „visszautasíthatatlan” ajánlatot tett a szociknak, aktuálisan éppen Molnár Gyulának, az MSZP akkori, méltán elfeledhető elnökének. Az ajánlatot a szocialista vezetés elfogadta, s ezek után a dealt végre is hajtották: Horváth Imrével közölték, hogy nagyon jól dolgozott ugyan, de ez nem érdekes, megy a lecsóba, és jön a DK-s Varju.
De hogyan is zajlott ez?
Erről Horváth Imre számolt be akkoriban a Magyar Nemzetnek. Az érthetően csalódott volt képviselő elmondta, hogy Varju leült vele tárgyalni és közölte, hogy kifizeti Horváth kampányköltségeit, csak mondjon egy összeget. Horváthot ez nem lepte meg, mert megtudta, hogy korábban Gyurcsány egy kerületi DK-s fórumon azt mondta: „Nem lesz Újpesten semmi gond, mert a Horváth Imrének viszek majd némi forintot”.
És most – lássanak csodát! – 2022 elején, négy évvel (!) a két esemény után, Varjunak a bíróság elé kellett állnia. Most mondjam azt, hogy jobb későn, mint soha? Ez a közhely e témában inkább már csak irónia lehet, hiszen négy év alatt Varju tovább rongálta a magyar politikai élet színvonalát.
Azt pedig már meg sem említem, hogy a deal mögötti vélhetően legfőbb felelős, a „mi Ferink” még csak véletlenül sem került semmilyen bíróság elé ebben a választási rend elleni bűncselekmény gyanújában – de ezt már megszoktuk, Gyurcsányt azért is nevezem a mi Ferinknek, mert nincs olyan csoda a Földön, hogy ő bármiben is felelős lehetne… – nem igaz?
De hagyjuk is ezt most. Inkább örüljünk annak, hogy a szélhámosságban és hazudozásban mindig nagyon flott és magabiztos Varju elvtárs végre hibázott egy bődületeset, és kimondta az ATV-ben: ha ők győznek, visszatérnek a régi szép 2010 előtti, gyurcsányi idők.
Vagyis: az ország újra totális csődbe megy mind gazdasági, mind politikai, mind erkölcsi szempontból, s mindent elural újra a züllöttség és a káosz.
