Soros az uniót már uralja, minket azonban nem fog uralni!

Gyuri bácsi csak azzal nem számol, hogy van valami, ami mindennél többet ér, még a pénznél is.

Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: CLEMENS BILAN

Az a nagy helyzet, hogy Gyuri bácsi nem tudja, hogy kikkel áll szemben, amikor a magyarokat akarja legyűrni.

Üzenjük neki innen a messze távolból: ez nem fog sikerülni!

Látszik rajta, hogy nem ismeri a magyar virtust. És most én nem is a régieket akarom felsorolni, Istvánt és Koppányt, Zrínyit, Balassit, Rákóczit, Kossuthot és Petőfit, a negyvennyolcas ifjakat, az aradi vértanúkat vagy az ’56-os pesti srácokat.

Hanem a mai követőiket, akik felveszik a küzdelmet azzal az ellenséggel, amelyik most is hatalmas túlerővel rendelkezik, mint 1526-ban, 1849-ben, 1918–1919-ben, 1945-ben és 1956-ban.

Igen, nyugodtan beszéljünk a maiakról is, ne szégyelljük kimondani, még ha ez most egy kicsit furcsán is hangzik sokak fülének, mert ahhoz szoktak hozzá, hogy megbecsült ellenállók, hősök csak és kizárólag halottak lehetnek! Ideje lenne szakítanunk ezzel a rossz szokásunkkal, és életükben, fellépésük jelen idejében elismerni emberekről, hogy amit csinálnak, az itt és most heroikus, itt és most kiemelkedően hazafias cselekedet. Higgyék el: nem jön rosszul az senkinek, ha még életében becsülik meg! Ráadásul még erőt is ad, nem is keveset!

Egyszóval merjük kimondani, hogy a Gyuri bácsi által fémjelzett globális liberális elittel szemben kiválóan lépnek fel olyan jeles hazafiak, mint Orbán Viktor, Varga Judit, Szijjártó Péter, Kovács Zoltán, Novák Katalin, Menczer Tamás, Gulyás Gergely és még sokan mások a kormányból, Szájer József, Deutsch Tamás, Gál Kinga és a többiek az európai parlamenti képviselőink közül.

Nos, ez jutott eszembe akkor, amikor Soros Gyuri bácsi legújabb levelét megírta ellenünk, magyarok és Magyarország ellen, miután a lengyelekkel együtt a hétéves költségvetést és a jóvátételi csomagot vétóztuk, mert nem engedjük meg, hogy a pénzek kifizetését összekapcsolják a ködös és csak zsarolásra jó jogállamisági követelményekkel.

Egyszerűbben fogalmazva: nem engedjük, hogy a globalisták ránk erőltessék világképüket, hogy megmondják nekünk, hogyan, kikkel, milyen normák szerint éljünk. Ez a szuverenitásunkról és a létmódunk védelméről szól, akárcsak 1848-ban és 1956-ban.

Soros György istene – önmaga után – nem más, mint a pénz.

Soros György sok tekintetben joggal hiszi és vallja azt, hogy sok pénzzel sok embert le lehet fizetni, nagyon-nagyon sok pénzzel pedig nagyon sok embert lehet lefizetni és irányítani. És az sem vitás, hogy ebben van is van valami, hiszen bonyolultan kiterjedt, elképesztően összetett világhálózatának vérkeringését a pénzek folyamatos átcsoportosítása jelenti támogatások, projektek, lobbizások, ösztöndíjak, szponzorációk, (le)fizetések stb. formájában.

Nem kérdés az sem, hogy az uniós Bizottság, s részben a Parlament is már Soros – pontosabban az őt is irányító globális elit – kezében van. Soros elképesztő hangnemet enged meg magának a brüsszeli bürokráciával szemben. Néhány hete azt írta: „felszólítom az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarországgal szemben!”

Most pedig azt írta: „Az EU nem engedheti meg magának, hogy kompromisszumot kössön a jogállami rendelkezésekkel kapcsolatban. Az, hogy miként reagál az Orbán és Kaczinsky által támasztott kihívásra, meghatározza, hogy nyitott társadalomban marad-e fenn, hűen ahhoz az értékhez, amire alapozták.”

Elképesztő fenyegető hangnem az unióval szemben, de úgy látszik, van az a pénz és az ezzel szerzett hatalom, ami előtt a nagy unió – illetve annak „fősodra” – is behódol.

Gyuri bácsi csak azzal nem számol, hogy van valami, ami mindennél többet ér, még a pénznél is: és ez pedig szuverenitásunk védelme, a hazaszeretet. És az azt éltető magyar virtus.

Nos, Gyuri bácsi ebből nem ért semmit.

Hogy is énekelte Cseh Tamás a Filmdalban?

„És puskatussal, és égre a kéz,

és bajonéttal, és tovább.

És mindig csak hej!

És nem krumpliért, sem pedig paszulyért,

de mindig hej-hej!”