Kiva: nincs ok a félelemre, év közben is lehet váltani

Bővül a kedvezményezett foglalkoztatottak köre is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára.

Az NGM elkészítette a saját kisvállalatiadó-kalkulátorát, valamint összegyűjtötte a kisvállalati adóval kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő kérdéseket. A kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) választó vállalkozások száma 2014-ben elérheti az 500 ezret.

Elmondta, hogy a pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való bekötésére vagy egy egyszerű támogatási rendszert dolgoz ki a kormány, vagy az adóból lehet majd leírni a kasszák átalakításának, cseréjének költségeit. Hozzátette: a támogatás pontos módjára és összegére vonatkozó részletekről még nincs döntés. Balog Ádám kiemelte, hogy idén július elsejével a nagyobb, pénztárgéphálózatokat üzemeltető vállalkozásoknak is fokozott adatszolgáltatási kötelezettségük lesz.

A helyettes államtitkár előadásában kifejtette: a kormány a magyarországi, adózással összefüggő problémákhoz – például túlzott az adócentralizáció, feketegazdaság – igazította adópolitikai céljait. A kabinet a munkajövedelmeket terhelő adókat csökkentette, bevezette a tőkejövedelmek kedvező adóztatását, és az adórendszert úgy alakította át, hogy a jövedelmeket terhelő adók súlyának csökkentésével párhuzamosan növelte a fogyasztási adók szerepét. Jövőre a fogyasztást terhelő adók súlya meg is haladja majd a munkajövedelmeket terhelő adók súlyát – jelezte a helyettes államtitkár.

A fórum keretében szerdán megalakult az MKIK Közteherviselési Kollégiuma. Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: Magyarország a térséget tekintve rosszul áll az adóterhelésben, ezért a kamara arra biztatja a kormányt, hogy csökkentse a magyar gazdaságot terhelő adókat, és olyan adókat vezessen be, amelyek a vállalkozások számára egyszerűek, áttekinthetőek. Parragh László jelezte: az MKIK országos előadássorozatot szervez, amelynek keretében fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy több olyan adónem is van, amely a vállalkozások, főleg a kisvállalkozások számára kedvező választás lehet. Az MKIK elnöke kifejtette: arra biztatják a kormányt, hogy a gazdasági élet szereplőit bevonva alakítsa át a felnőttképzést annak érdekében, hogy a munkára képes társadalmi csoportokat segítsék hozzá az elhelyezkedéshez.

A következő időszak fontos témái között említette Parragh László az európai uniós források felhasználását is. Úgy vélekedett, hogy Magyarországnak még egyszer nem szabad elkövetnie azt a hibát, amit az előző időszakban, ezért a források legalább kétharmadát – a korábbi mindössze 14 százalékkal szemben – a gazdaságba kell fektetni, a beszállítói láncokat, a vállalkozásokat kell erősíteni. Az európai uniós források elosztásáért felelős intézményrendszert át kell alakítani; ezt az ellenállás ellenére is végig kell vinni – mondta az MKIK elnöke.