Az NGM, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adóügyi fórumán a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kivába az első évben 10 ezren jelentkeztek át, a szám alulmúlta a várokozásokat. A nemzetgazdasági tárca könyvelők és pénzügyi vezetők megkérdezésével végzett felmérése szerint sokan kivárnak a kisvállalati adózásba való átlépéssel, mert még nincs elég tapasztalat, nehéz az összehasonlítás, és rövid volt a mérlegelési idő – mondta Balog Ádám. Hozzáfűzte: a megkérdezettek a tárgyi eszköz eladásával kapcsolatban fogalmaztak meg félelmet, illetve a célzott kedvezmények szociális hozzájárulási adóban (szocho) való érvényesítése kapcsán.
A kormány ezért kisebb változtatásokat javasol a parlamentnek a kivában. Balog Ádám kifejtette: a jövőben év közben is választható lesz a kiva, emellett a 25 év alatti, 55 év feletti és szakképzetlen munkavállalók után is érvényesíthető lesz a szocho-kedvezmény. Korábbi beruházások értékesítése esetén felmerülő problémákra is megoldást hoz a kormány által kedden elfogadott módosítás, valamint nem fognak rosszabbul járni azok a kivázók sem, akik magasabb készletállománnyal dolgoznak – mondta Balog Ádám.
Pusztán adózással nem lehet megoldani a vállalkozások problémáit, ugyanakkor adózási területen is megteszik amit lehet. Az egészen kicsi adózóknak – 6 millió forint éves árbevételig – dolgozták ki a kisadózók tételes adóját, a katát, amelybe 50 ezren léptek be január végéig, de folyamatosan nő az érdeklődők száma. A katát a kormány javaslata szerint biztosítási ügynökök is választhatják majd – fűzte hozzá.
A pénztárgépeket kétlépcsős rendszerben kell bekötni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), és bár a teljes rendszer 2014. január elsejével fog felállni, a kasszák legnagyobb részét május elsejével össze kell kötni az adóhivatallal – mondta egy másik aktuális témáról Balog Ádám. Hangsúlyozta: az e-naplóval nem rendelkező pénztárgépek június 30-ig, az e nélküli – jellemzően PC alapú pénztárgépek – december 31-ig működtethetők.
Az NGM elkészítette a saját kisvállalatiadó-kalkulátorát, valamint összegyűjtötte a kisvállalati adóval kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő kérdéseket. A kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) választó vállalkozások száma 2014-ben elérheti az 500 ezret.
Elmondta, hogy a pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való bekötésére vagy egy egyszerű támogatási rendszert dolgoz ki a kormány, vagy az adóból lehet majd leírni a kasszák átalakításának, cseréjének költségeit. Hozzátette: a támogatás pontos módjára és összegére vonatkozó részletekről még nincs döntés. Balog Ádám kiemelte, hogy idén július elsejével a nagyobb, pénztárgéphálózatokat üzemeltető vállalkozásoknak is fokozott adatszolgáltatási kötelezettségük lesz.
A helyettes államtitkár előadásában kifejtette: a kormány a magyarországi, adózással összefüggő problémákhoz – például túlzott az adócentralizáció, feketegazdaság – igazította adópolitikai céljait. A kabinet a munkajövedelmeket terhelő adókat csökkentette, bevezette a tőkejövedelmek kedvező adóztatását, és az adórendszert úgy alakította át, hogy a jövedelmeket terhelő adók súlyának csökkentésével párhuzamosan növelte a fogyasztási adók szerepét. Jövőre a fogyasztást terhelő adók súlya meg is haladja majd a munkajövedelmeket terhelő adók súlyát – jelezte a helyettes államtitkár.
A fórum keretében szerdán megalakult az MKIK Közteherviselési Kollégiuma. Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: Magyarország a térséget tekintve rosszul áll az adóterhelésben, ezért a kamara arra biztatja a kormányt, hogy csökkentse a magyar gazdaságot terhelő adókat, és olyan adókat vezessen be, amelyek a vállalkozások számára egyszerűek, áttekinthetőek. Parragh László jelezte: az MKIK országos előadássorozatot szervez, amelynek keretében fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy több olyan adónem is van, amely a vállalkozások, főleg a kisvállalkozások számára kedvező választás lehet. Az MKIK elnöke kifejtette: arra biztatják a kormányt, hogy a gazdasági élet szereplőit bevonva alakítsa át a felnőttképzést annak érdekében, hogy a munkára képes társadalmi csoportokat segítsék hozzá az elhelyezkedéshez.
A következő időszak fontos témái között említette Parragh László az európai uniós források felhasználását is. Úgy vélekedett, hogy Magyarországnak még egyszer nem szabad elkövetnie azt a hibát, amit az előző időszakban, ezért a források legalább kétharmadát – a korábbi mindössze 14 százalékkal szemben – a gazdaságba kell fektetni, a beszállítói láncokat, a vállalkozásokat kell erősíteni. Az európai uniós források elosztásáért felelős intézményrendszert át kell alakítani; ezt az ellenállás ellenére is végig kell vinni – mondta az MKIK elnöke.
