Az M1 Az este című műsorában pénteken úgy fogalmazott: elég furcsa lenne, ha a kormány már most hozzányúlna a költségvetési számokhoz, és „ezt nem is indokolja semmi”. Három hónap múlva kell majd értékelni a költségvetés helyzetét – tette hozzá. Varga Mihály leszögezte: ha az Európai Unió komolyan gondolja a téli előrejelzésében foglalt, 3 százalék feletti hiányszámot, akkor szükség lehet arra, hogy a kormány előkészítsen olyan javaslatokat, amelyekkel elő lehet állni, hogy az ország biztosan kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. „Van egy enyhe reménysugár” azonban, hogy a brüsszeli bizottság számai nem véglegesek, és ha kedvező elmozdulás van az elkövetkező hónapokban, akkor Magyarország akár intézkedés nélkül is kikerülhet az eljárás alól.
A közgazdász arról tájékoztatott, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke és pénzügyi biztosa márciusban hivatalos látogatást tesz Budapesten. Varga Mihály első miniszteri útja azonban nem Brüsszelbe, hanem Berlinbe vezet majd – közölte –, hiszen Németország a magyar gazdaság legfontosabb partnere.
Varga Mihály megismételte a délutáni parlamenti bizottsági meghallgatáson elmondottakat, amely szerint a 2010-ben kitűzött gazdaságpolitikai célok, így az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése, illetve a foglalkoztatás bővítése mellé egyet, a növekedés beindítását emeli majd be miniszterként. Úgy fogalmazott: a növekedés elősegítése tekintetében vannak olyan dolgok, amelyek a kormányon múlnak, és vannak olyanok, amelyek nem. Utóbbiak között említette az időjárásfüggő mezőgazdasági ágazatot, illetve a külpiaci környezetnek kitett kiviteli szektort.
A kormány a meglévő hazai és európai uniós források hatékony felhasználásával tudja segíteni a növekedést – mondta, hangsúlyozva, hogy e tekintetben nagy lehetősége a kormánynak csak a következő hétéves, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetésben lesz. Varga Mihály leszögezte: abban hisz, hogy a hazai tulajdonú vállalatok és a kis- és középvállalatok kapjanak több lehetőséget az uniós források felhasználásában.
Arra a kérdésre, hogy miben fog változni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szemlélete, elmondta: ha két ember ugyanazt csinálja, az sem lehet ugyanaz, de talán „a habitusom más, és a gazdaságfilozófiában is mást gondol az ember”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lényeg a kormányprogram és annak végrehajtása lesz. Varga Mihály az interjúban világossá tette, hogy egyes korábbi médiaértesülésekkel ellentétben nem válik ketté az NGM. Az „időpazarlás lenne, ha azzal kezdeném el”, hogy hogyan lehet kettéválasztani egy minisztériumot – fogalmazott, megjegyezve, hogy „szerencsére a miniszterelnök sem látta ennek értelmét”.
A nemzetgazdasági miniszteri pozíció várományosa elmondta: a pénzintézeti szektor komoly segítője lehet a növekedésnek, ha nő a vállalati hitelezés, és arra fog törekedni, hogy olyan megállapodást kössön a bankokkal, ami a hitelezés növeléséért cserébe adna bizonyos engedményeket, könnyítést nekik. Úgy fogalmazott: a bankokkal való tavaszi tárgyalások során napirenden lehet a lakásépítési támogatások átvizsgálása, ahogy a devizahitelek ügye is.
A jegybankkal való stratégiai együttműködést illetően Varga Mihály leszögezte: „Abban biztos vagyok, hogy jobb lesz, mint a mostani”, és nem „üzengetés lesz, hanem egy partneri együttműködés”. „Ha a jegybank is ugyanazokért a célokért dolgozik, mint a kormány, akkor a kormányzati gazdaságpolitika és a jegybanki monetáris politika nagyon jó összhangba tud kerülni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy erre volt példa a 2001–2002-es időszak, amikor a magyar gazdaság 6 százalék felett tudott növekedni.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth rádióban jelentette be, hogy Matolcsy Györgyöt jelöli a jegybank élére. A nemzetközi netes sajtóban megjelent kommentárok szerint sem volt meglepetés a jelölés. Nem jött be egyes balliberális sajtóorgánumok riogatása Matolcsy jegybankelnöki kinevezésével kapcsolatban: a forint a bejelentés után erősödött.
