745 ezer munkavállalón segített a program

Segítette a munkahelyek megőrzését és a gazdasági növekedést a munkahelyvédelmi akció.

Ennél is nagyobb a munkáltatói adókedvezmény tartós álláskeresők, illetve 25 év alatti pályakezdők alkalmazásakor: két évig teljes adómentességet élvez a munkaadó, és a harmadik évben is csak 14 százaléknyi adót kell befizetni a munkavállalók bére után, így három év alatt 860 ezer forintot tud megtakarítani. A kismamáknál ugyanez a kedvezményrendszer volt érvényben 2013-ban, ami idén egy további kedvezménnyel bővült ki: három- vagy többgyermekesek alkalmazása esetén a munkaadó az első három évben teljesen mentesül az adóterhek alól, majd további két évig csak a normál adóteher felét kell megfizetnie.

Pankucsi elmondta: 2013 novemberéig 750 ezer munkavállaló után vették igénybe a munkahelyvédelmi akció nyújtotta kedvezményeket, leginkább 55 év felettiek (328 ezer embert érintően), valamint szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után (több mint 230 ezer munkavállalót érintően).

Az adórendszerről szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány által bevezetett egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer elősegítette az élőmunka túladóztatásának és a terhelés aránytalanságának megszüntetését. E változtatás a magyar adórendszer versenyképességének, működőképességének javítását eredményezheti – vélekedett Pankucsi.

Hozzáfűzte: az adójóváírás kivezetésével a kormány egyértelművé tette, hogy az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedését szolgáló adókedvezményeket a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, célzottan kívánja alkalmazni, mivel egy célzottságot nélkülöző rendszerben szinte elkerülhetetlen volt a visszaélések számának gyarapodása. Az adójóváírás emellett a legmagasabb jövedelmű társadalmi csoportokhoz jutott el, vagyis nem volt hatékony a támogatási rendszer – mondta.

A munkahelyvédelmi akció második részéről szólva Pankucsi kiemelte, hogy a vállalkozások számára egyszerűbb, kedvezőbb adózási feltételeket dolgoztak ki: a kormány 2013. január 1-jével két új, szabadon választható adónemet is bevezetett. A kisadózó vállalkozások tételes adó (kata), és a kisvállalati adó (kiva) célja a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése volt.

Felhívta a figyelmet egy idén január 1-jével hatályba lépő módosításra, amely főleg az idősebb, nyugdíjhoz közeledő, illetve a gyermekvállalást fontolgató kisvállalkozók számára jelenthet igazán kedvező változást. A kisadózó vállalkozók számára lehetővé tették, hogy magasabb tételes adó megfizetésével magasabb összegű táppénz- és nyugdíjalapot szerezhessenek. Pankucsi elmondta: eddig több mint 80 ezren választották e két új adónemet, de várakozásuk szerint idén magasabb lehet ez a szám.

Parragh a munkahelyvédelmi akcióról elmondta, hogy az arra jogosultak 59-61 százaléka vette igénybe a kedvezményeket; sok kisvállalkozás nem foglalkozott a váltás lehetőségével, pedig a kedvezményekhez nagyon gyorsan hozzá lehet jutni. Meggyőződése, hogy idén már az eddigieknél jóval több vállalkozás választja a katát és a kivát is.