Sokakat érinthet a minisztérium szakembere szerint az illetékszabályok változása is. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: az államnak nincs keresnivalója az egyenes ági rokonok egymás közötti ügyleteinél. A családi vagyon átíratása, leszármazókra hagyása után emiatt – 2010 vége óta – nem kell illetéket fizetni. A szülők, nagyszülők így korlátozás nélkül juttathatnak javakat gyermekeiknek, unokáiknak. Az állam távolmaradásának elve vezetett annak a rendelkezésnek a tavalyi beiktatásához is, amely szerint az özvegyek öröklésekor semmilyen esetben sem számítható fel illeték. A helyettes államtitkár közlése szerint szintén ez az elgondolás jelenik meg abban az új, január óta élő rendelkezésben, amely a házastársak közötti vagyonmozgásokat is mentessé tette az illeték alól. S nem kell hasonló közterhet leróni abban az esetben sem, ha valamely magánszemély gyarapodását a házastársi vagyonközösség megszűnése idézi elő.
A következő időszakról szólva a helyettes államtitkár azt mondta, hogy a 2010 óta alakuló adórendszer fő elemei mára elnyerték végleges formájukat. Bizonyos módosítások persze elképzelhetők, némelyek akár jelentősebbek is lehetnek. A tervek között szerepel például a személyi jövedelemadó újabb érdemi mérséklése. – A jelenleg 16 százalékos kulcsot 10 százalék alá szeretnénk csökkenteni – mondta Pankucsi Zoltán. Hozzáfűzte: a lépés nagyjából további ötszázmilliárd forintos bevételkiesést jelentene a közkasszának, ezért a változtatás bevezetése elsősorban a gazdaság teljesítményétől, az ország teherbíró képességének alakulásától függ. A helyettes államtitkár szerint így a megvalósíthatóság idejéről felelősen dönteni még korai lenne.
A teljes cikket a keddi Magyar Nemzetben olvashatja.
