Egymáshoz illeszkedő adólépések

A személyi jövedelemadó jelenlegi 16 százalékos kulcsát tíz százalék alá szeretné csökkenteni a kormány.

Mint az utóbbi esztendőkben oly gyakran, az idei év elején is számos új adószabállyal ismerkedhetnek meg a magánszemélyek és a vállalkozások. A változások kapcsán a nemzetgazdasági tárca adóügyi helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt: a mostani átalakulások illeszkednek a 2010 óta elfogadott paragrafusokhoz, voltaképpen kiegészítik, bővítik az elmúlt három esztendőben megalkotott adóügyi módozatokat. Pankucsi Zoltán szerint az újabb rendelkezések – számos apró változtatás mellett – tovább javíthatják a családok anyagai helyzetét, növelhetik a gyermeket nevelők munkavállalási esélyeit, miközben hozzájárulhatnak a családi vagyon gyarapításához és segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a hitelfelvevők kitörhessenek a devizahitel jelentette pénzügyi kelepcéből.

A módosítások legjelentősebbjének a helyettes államtitkár a családi kedvezmény kiterjesztését nevezte. A lépés indokairól a minisztériumi vezető elmondta: a harmadik éve érvényesíthető gyerekkedvezmények jelentős anyagi segítséget jelenthetnek a családoknak, bizonyos esetben azonban az érintettek nem tudták teljes egészében érvényesíteni a havonta akár a százezer forintot is meghaladó adómérséklést. – A parlament éppen ezért úgy döntött, hogy a családi kedvezmény 2014 januárjától a személyi jövedelemadó mellett a szülők hétszázalékos egészségbiztosítási és a tízszázalékos nyugdíjjárulékát is csökkentheti – mondta Pankucsi Zoltán. – Megjegyzendő – folytatta –, hogy a járulékkedvezmény alkalmazása nem érinti a társadalombiztosítási ellátásokat, vagyis a szülőket teljes mértékben megilletik a különféle szolgáltatások, például a nyugdíj és a gyógykezelés.

A helyettes államtitkár azt mondta: a családoknál maradó összeg az idén – a kedvezmény kiterjesztése miatt – biztosan növekedni fog, meghaladhatja a 230 milliárd forintot is. Pankucsi Zoltán egyébként megjegyezte: a gyermekkedvezménnyel együtt az egykulcsos adó esztendőnként nagyjából ötszázmilliárd forintot hagyott a legális jövedelemhez jutó magánszemélyeknél.

Sokakat érinthet a minisztérium szakembere szerint az illetékszabályok változása is. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: az államnak nincs keresnivalója az egyenes ági rokonok egymás közötti ügyleteinél. A családi vagyon átíratása, leszármazókra hagyása után emiatt – 2010 vége óta – nem kell illetéket fizetni. A szülők, nagyszülők így korlátozás nélkül juttathatnak javakat gyermekeiknek, unokáiknak. Az állam távolmaradásának elve vezetett annak a rendelkezésnek a tavalyi beiktatásához is, amely szerint az özvegyek öröklésekor semmilyen esetben sem számítható fel illeték. A helyettes államtitkár közlése szerint szintén ez az elgondolás jelenik meg abban az új, január óta élő rendelkezésben, amely a házastársak közötti vagyonmozgásokat is mentessé tette az illeték alól. S nem kell hasonló közterhet leróni abban az esetben sem, ha valamely magánszemély gyarapodását a házastársi vagyonközösség megszűnése idézi elő.

A következő időszakról szólva a helyettes államtitkár azt mondta, hogy a 2010 óta alakuló adórendszer fő elemei mára elnyerték végleges formájukat. Bizonyos módosítások persze elképzelhetők, némelyek akár jelentősebbek is lehetnek. A tervek között szerepel például a személyi jövedelemadó újabb érdemi mérséklése. – A jelenleg 16 százalékos kulcsot 10 százalék alá szeretnénk csökkenteni – mondta Pankucsi Zoltán. Hozzáfűzte: a lépés nagyjából további ötszázmilliárd forintos bevételkiesést jelentene a közkasszának, ezért a változtatás bevezetése elsősorban a gazdaság teljesítményétől, az ország teherbíró képességének alakulásától függ. A helyettes államtitkár szerint így a megvalósíthatóság idejéről felelősen dönteni még korai lenne.

A teljes cikket a keddi Magyar Nemzetben olvashatja.