A 14. havi nyugdíjról tárgyalnak a parlamentben

Megtilthatja a műhús forgalomba hozatalát kedden az Országgyűlés, amely dönthet a tavalyi zárszámadás elfogadásáról, továbbá módosíthatja az adótörvényeket. A parlament megtárgyalja a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetésével összefüggő törvényjavaslatot.

Illusztráció Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI

Az ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik – olvasható az Országgyűlés honlapján.

Kivételes eljárásban tárgyalják és a nap folyamán várhatóan el is fogadják a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kötött megállapodás vállalásait is tartalmazó, a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot.

A határozathozatalok között szavaznak a képviselők a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról.

Elfogadhatják Magyarország 2024–es központi költségvetésének végrehajtását. Ennek alapján a központi alrendszer főösszegeit 42 039 milliárd forint kiadással, 38 091 milliárd forint bevétellel és 3948 milliárd forint hiánnyal hagyhatják jóvá.

Dönthetnek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról, amely egyebek mellett az anyák adókedvezményének szabályait pontosítja, és jövő év elejétől a 27 százalékosból az 5 százalékos áfakulcsba sorolja át a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítését.

Határozhat a parlament egyes törvényeknek a társasházi építményi jog bevezetésével összefüggő módosításáról. Az új jog védelmet biztosíthat a vevőnek az ingatlan felépítése előtt ingatlan-végrehajtás vagy felszámolása esetén.

Az Országgyűlés dönthet Szabó Tímea (Párbeszéd) tiszteletdíjának csökkentéséről, miután a képviselő az igazságügyi bizottság egyik ülésén előzetesen nem jelezte, hogy egy képet fog bemutatni a kapcsolati erőszak elleni érdemi fellépésről és az áldozatok hatékony védelmét szolgáló intézkedésekről szóló határozati javaslatának ismertetésekor.

A határozathozatalok után a képviselők egyebek mellett megtárgyalják az egyes törvényeknek a tizennegyedik havi nyugdíj és a tizennegyedik havi ellátás bevezetésével összefüggő módosítását, miszerint 2026–tól a nyugdíjasok minden évben – a tizenharmadik havi nyugdíjon felül – tizennegyedik havi nyugdíjban részesülnek.

Megvitatják a számviteli és adózási szakemberek napjáról szóló, Fónagy János (Fidesz) által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. Ez a nap november 10–én lenne, miután 1494–ben ezen a napon jelent meg nyomtatásban Luca Pacioli itáliai matematikus, ferences szerzetes egyik legfőbb munkája, amely az első írásos bizonyíték a kettős könyvvitel alapelveinek összefoglalására.

Napirenden szerepel a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis– és középvállalkozások (kkv) támogatását és jogharmonizációt célzó módosítása, amely megnyitja a békéltető testületi eljárás igénybevételi lehetőségét a kkv–nak azokban az esetekben, amikor fogyasztói minőségben, végső felhasználóként vásárolnak egy terméket, vagy vesznek igénybe szolgáltatást.

Az államháztartási tárgyú törvényeknek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményeiről szóló irányelv módosításának magyar jogba történő átültetése alapján bővülhetnek a Költségvetési Tanács feladatai a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések utólagos értékelésével és véleményezésével.

Uniós jogharmonizáció a célja a munkavédelemről szóló törvény módosításának, amely lehetővé tenné munkavédelmi bírság kiszabását abban az esetben, ha az azbesztbontási, azbesztmentesítési tevékenységet engedéllyel nem rendelkező vállalkozás végzi.

Amint lapunk korábban beszámolt Nagy István agrárminiszter több aggályt is megfogalmazott a laboratóriumi hússal kapcsolatban:

• Az élelmiszer-biztonság fenntartása. A kormány nem támogat olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba. Az előzetesen vélelmezett negatív hatások miatt már most jogszabály útján biztosítanák a tilalmat.
• Etikai kérdések. A laboratóriumi hús előállítása is állatok leölésével jár, ezért kérdéses, hogy ez a termelési mód az állattenyésztés állatbarátibb alternatívájának tekinthető-e.
• Gazdasági szempontok. Az állattenyésztés biztosítja a vidéki területek életképességét, ráadásul a laboratóriumi hús engedélyezése esetén monopóliumok jöhetnének létre az élelmiszer-gazdaságban, amelynek egyes, jelenleg autonóm szereplői függő helyzetbe kerülnének.
• Kérdéses az is, hogy az állattartás jelenlegi formája nélkül fenntarthatók maradnának-e a gyepterületek és az extenzív gazdálkodási gyakorlatok, amelyek egyéb környezetvédelmi hatások mellett biztosítják a szén-dioxid tárolását.
• Nem ismert a laboratóriumi hús előállításának tényleges karbonlábnyoma sem.
• Egyenlőtlenségek jöhetnek létre a fogyasztók között a valódi hústermékek megfizethetősége miatt.
• Hogyan lenne garantálható a sejtalapú technológia biztonságossága a fogyasztók egészségügyi kockázatainak elkerülése érdekében?

További játékainkhoz kattintson ide!