Napirenden szerepel a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) támogatását és jogharmonizációt célzó módosítása, amely megnyitja a békéltető testületi eljárás igénybevételi lehetőségét a kkv-knak azokban az esetekben, amikor fogyasztói minőségben, végső felhasználóként vásárolnak egy terméket, vagy vesznek igénybe szolgáltatást.
Az államháztartási tárgyú törvényeknek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményeiről szóló irányelv módosításának magyar jogba történő átültetése alapján bővülhetnek a Költségvetési Tanács feladatai a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések utólagos értékelésével és véleményezésével.
Uniós jogharmonizáció a célja a munkavédelemről szóló törvény módosításának, amely lehetővé tenné munkavédelmi bírság kiszabását abban az esetben, ha az azbesztbontási, azbesztmentesítési tevékenységet engedéllyel nem rendelkező vállalkozás végzi.
Amint lapunk korábban beszámolt, Nagy István agrárminiszter több aggályt is megfogalmazott a laboratóriumi hússal kapcsolatban:
- Az élelmiszer-biztonság fenntartása. A kormány nem támogat olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba. Az előzetesen vélelmezett negatív hatások miatt már most jogszabály útján biztosítanák a tilalmat.
- Etikai kérdések. A laboratóriumi hús előállítása is állatok leölésével jár, ezért kérdéses, hogy ez a termelési mód az állattenyésztés állatbarátibb alternatívájának tekinthető-e.
- Gazdasági szempontok. Az állattenyésztés biztosítja a vidéki területek életképességét, ráadásul a laboratóriumi hús engedélyezése esetén monopóliumok jöhetnének létre az élelmiszer-gazdaságban, amelynek egyes, jelenleg autonóm szereplői függő helyzetbe kerülnének.
- Kérdéses az is, hogy az állattartás jelenlegi formája nélkül fenntarthatók maradnának-e a gyepterületek és az extenzív gazdálkodási gyakorlatok, amelyek egyéb környezetvédelmi hatások mellett biztosítják a szén-dioxid tárolását.
- Nem ismert a laboratóriumi hús előállításának tényleges karbonlábnyoma sem.
- Egyenlőtlenségek jöhetnek létre a fogyasztók között a valódi hústermékek megfizethetősége miatt.
- Hogyan lenne garantálható a sejtalapú technológia biztonságossága a fogyasztók egészségügyi kockázatainak elkerülése érdekében?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!