A jogalkotó, azaz az Országgyűlés és a már a jegybankon belül működő pénzügyi felügyelet is rendelkezik jogosítvánnyal és eszközökkel vizsgálni, miként reagálnak a pénzintézetek az ingyenes készpénzfelvétel februártól élő lehetőségére, és ha azt látják, más szolgáltatások indokolatlan emelésével próbálják veszteségeiket enyhíteni, azonnal intézkedhetnek, szankcionálhatnak is, a törvény ugyanis egyértelműen tiltja a teher mindenfajta áthárítását az ügyfelekre – hangsúlyozta a 180 percben a kormányszóvivő.
Giró-Szász a Kossuth rádió reggeli műsorában hozzátette: sajtóinformációk szerint két érintett bank esetében ezek a vizsgálatok már meg is indultak. A profitszerzéssel korábban saját gyarapodásukhoz igen jelentősen hozzájáruló bankszektornak meg kell végre értenie, hogy a 2010-es kormányváltás után a lakosság és a vállalkozások mellett neki is jobban hozzá kell járulnia az állam fenntartásához, a korábbinál jobban ki kell vennie a részét a közteherviselésből, és ez alól nem bújhat már ki mindenféle ügyeskedésekkel – tette hozzá.
A lehetséges egy számjegyű egykulcsos szjáról a szóvivő a 180 percben azt mondta: a kormány adópolitikája teljesen világos 2010 óta, a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkenti, a fogyasztásra rakódókat növeli, így egységesült három év alatt lépésről lépésre 2013-ban 16 százalékosra az egykulcsos adó, és tolódott el minden a fogyasztást terhelő adók irányába. Ezzel párhuzamosan a kormány gazdaságfejlesztő lépései is meghozták az eredményüket az idei év második felére (gazdasági növekedés az államháztartás rendbe tételével egy időben, csökkenő adósság), és úgy tűnik, a tendencia fenntartható. Ha pedig a mozgástér bővül, a munkát terhelő adók csökkenése irányába kell tovább mozdulni – emelte ki Giró-Szász a 180 percben.
A devizahitelesekkel kapcsolatos és várva várt jogegységi állásfoglalásról szólva a szóvivő hangsúlyozta: nem szeretne abba a hibába esni, hogy definiálja, milyen alapon, mire hivatkozva kellene a legfelsőbb bírói szervezetnek döntést hoznia, az azonban világosan látszik: a devizaalapú kölcsön rossz, hibás, bizonyos esetekben igazságtalan termék volt. A bírói hatalomra nehezedő esetleges nyomásról a szóvivő úgy vélte: az elmúlt években Angela Merkel és Barack Obama is többször kritizált bírósági döntéseket, mégsem kérdőjelezhető meg, hogy Németország vagy az Egyesült Államok demokrácia lenne. A politikusnak igenis feladata, hogy a joggal ellentétben a jogosság és az igazságosság közt különbséget tegyen – fűzte hozzá a kormányszóvivő.
