Az osztrákok döntésének értelmében nem vonul ki, hanem marad hazánkban a Raiffeisen leányvállalata. Ezzel kapcsolatban a Hír Televízióban a vezérigazgató-helyettes azt mondta, a kérdést vizsgálva távolabbról kell indulni, mint maga a magyarországi leányvállalat, hiszen a Raiffeisen nemzetközi bankcsoport, a magyar vállalat pedig egy regionális stratégia részeként működik. „Nyilván megnéztünk ajánlatokat, voltak ajánlatok, ez igaz, de úgy döntöttünk, hogy ezekkel nem élünk.”
Kementzey a problémák közé sorolta a magas bankadót és azt, hogy a válságjelenségek miatti hitelportfólió nagy költségekkel jár. Hozzátette viszont, hogy a magyar piac sok lehetőséget is tartogat. Lehetőségként tekint arra, hogy a cégnek komoly piaci részesedése van az országban, „több mint ezermilliárd forintos betétállományt kezelünk, a vállalati üzletágban 11 százalékos piaci résszel a harmadik legnagyobb bank vagyunk, a lakossági üzletágban 6 százalék körüli piaci részünk van. Érzékeljük azt, hogy lehet gazdasági fordulat, egy kis növekedés a következő években, ami egy kereskedelmi bank számára fontos dolog.”
Arra a kérdésre, hogy mit kezdenek egy esetleges következő ajánlattal, úgy felelt: „Azt gondolom, hogy kapitalizmusban olyat soha nem lehet mondani egy bankcsoportról, hogy nem néz meg ajánlatokat, és nem gondolkodik ajánlatokon. Ha körülnézünk, látjuk azt, hogy számos versenytársunk vett bankokat, egész csoportok cseréltek gazdát az elmúlt években, tehát az ajánlatokat mindig meg kell nézni [ ], ugyanakkor azt is gondolom, hogy van számos olyan üzletága a banknak, amely egyszerűen a regionális stratégia részeként működik. Számomra az elég nehezen elképzelhető, hogy a Raiffeisen, amely Kelet- és Közép-Európa második legnagyobb bankcsoportja, bizonyos területeken ne legyen jelen Magyarországon.”
Azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a területek, ahonnan nem szabad kivonulnia a banknak, úgy fogalmazott, vannak nagyon profitábilis területeik, mint például a private banking, a vagyonosabb magánügyfelek komplex kiszolgálása, ahol a bank nagyon jól teljesít. Ugyanakkor akadnak olyan területek is, amelyek a regionális stratégia részeként, egy jó besorolással rendelkező bankcsoport keretein belül szolgálhatók ki normálisan, ezektől megválni szintén nehéz; ilyen a nemzetközi ügyfelek kiszolgálása húsz országban, „ha ebből egy ország hiányzik, az nehezebb helyzetet teremt”.
Kementzey Ferenc a jelenlegi gazdasági és adópolitika mellett nem tartja vonzónak az országot a banki tőkebefektetés szempontjából. Véleménye szerint a megoldást a bankadó enyhítése jelentené, de erre egyelőre nem látnak jelet.
Közölte, a csoport tőkeemelésen dolgozik, amely a tőkebázis megerősítését hivatott szolgálni. „Az elmúlt években is a világos stratégiánk volt vállalati üzletágban, ugyanakkor a kereslet kisebb volt” – jegyezte meg. Most azonban látják a fordulatot az MNB-nek és a gazdasági mutatóknak köszönhetően.
Korábban arról szóltak a hírek, hogy lapértesülés szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett a Raiffeisen magyarországi leánybankjára. A Napi Gazdaság kedden azt írta, az osztrák pénzintézetet egy euróért veheti meg a magyar vállalat.
Valóban érkezett ajánlat a Raiffeisen International AG-hoz magyarországi leánybankjára vonatkozóan – jelentette ki az osztrák bank szóvivője az MTI-nek. Ingrid Krenn-Ditz részleteket nem árult el, csak annyit mondott, hogy a bank kapott ajánlatot az ukrán és a magyar érdekeltségére is, és tanulmányozzák őket.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévében azt nyilatkozta: az osztrák félnek kell döntenie a Raiffeisen Bank eladásáról.
