Elemzők: Robusztus a növekedés

2014-ben tovább csökkenhet és 8 százalék körül stabilizálódhat a munkanélküliségi ráta.

Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője elmondta: az általuk várt 8,5 százaléknál kedvezőbb, 8,3 százalék lett a munkanélküliségi ráta január–márciusra. A tavalyi első negyedévhez képest pedig 11,8 százalékról csökkent 8,3 százalékra a ráta, amit jelentősen torzított a közmunkaprogram, hiszen mintegy 200 ezer közfoglalkoztatott van a rendszerben.

A közfoglalkoztatás folytatódik, sőt a kormány a tavalyinál négymilliárddal többet, összesen 184 milliárd forintot fordít rá – közölte a Fidesz.

Túlteljesítette vállalását a kormány: az ígért 200 ezer ember egyidejű foglalkoztatása helyett idén márciusban már csaknem 230 ezernek adott munkát a téli közfoglalkoztatás keretein belül, így ők a segély többszörösét vihették haza – számolt be korábban a Magyar Nemzet.

Az Erste vezető elemzője elmondta: bár a foglalkoztatottság növekedésében is jelentős szerepet játszanak a közfoglalkoztatottak, a mögöttes folyamatokban látszik egy robusztus növekedés, nemcsak a közmunkaprogramok miatt javul a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliségi helyzet, de azok nélkül ilyen mértékű javulás nem következett volna be.

Várakozásuk szerint 2014-ben tovább csökken és 8 százalék körül stabilizálódhat a munkanélküliségi ráta, a 2015. évi helyzetet viszont nagyban befolyásolja, hogy milyen mértékben folytatódik a közmunkaprogram.

A 200 ezer foglalkoztatott a közmunkaprogramban jelentős szeletet képvisel, ami hosszú távon nem tartható fenn, hiszen egyes hírek szerint nem feltétlen olyan munkát végeznek, amely növeli a hozzáadott értéket. Gabler Gergely szerint nagy kérdés, hogy a közmunkások át tudnak-e menni a piaci viszonyok közé, egyelőre ilyen folyamat nemigen látszik.

A közmunkaprogram eredményeinek megítélése csak évek múlva lehetséges, a munkaerő-piaci folyamatok olyan lassúak, hogy pár év távlatából lehet igazán értékelni, hogy valóban javítja-e a munkaerő-piaci helyzetet, vagy átmeneti torzítást okoz benne – jegyezte meg az Erste vezető elemzője.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kifejtette: az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak száma 260 ezerrel emelkedett, a munkanélkülieké 140 ezerrel esett vissza. Más KSH-adatokból tudható, hogy mintegy 170 ezerrel többen vettek részt közfoglalkoztatási programokban az év elején, így ez a javulás mintegy kétharmadát teszi ki. Árnyalja a képet az is, hogy a KSH foglalkoztatási statisztikáiban olyanok is szerepelnek, akik valójában külföldön dolgoznak.

Ezzel együtt igen jelentős a javulás a munkaerőpiacon, a gazdaságilag aktívak száma 121 ezerrel lett magasabb egy év alatt. Az aktívak aránya a teljes 15–74 éves népességen belül (amely egy év alatt 26 ezerrel csökkent) ismét javult, 58,4 százalékra nőtt, ami új csúcs – mondta.

Török Bálint hangsúlyozta: részben a közfoglalkoztatásnak köszönhetően a tavalyi második fél évben sokáig 58 százalékon álló mutató az idei év elején javult, mivel néhány ezer, korábban inaktív visszakerülhetett a munkaerőpiacra, vagyis nem kizárólag a munkanélküliként nyilvántartottak válnak közfoglalkoztatottá.

A szakértő elmondta: a munkanélküliségi ráta a fentiek hatására még tovább esett, 8,3 százalékra, ami körülbelül hat éve a legalacsonyabb szint. Összességében a munkaerőpiacon a javulás egyértelmű, ugyanakkor a közfoglalkoztatásnak nagyon nagy szerepe van a javulásban. A munkanélküliségi ráta zuhanásának mértékénél nyilván kisebb a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetében bekövetkezett pozitív változás, és emiatt a háztartások fogyasztása is csak óvatosabban nőhet.

A közfoglalkoztatás felpörgetése átmeneti megoldás lehet, ha középtávon a versenyszférában és az állami szférában több teljes munkaidős „rendes” álláshely jön létre, párhuzamosan a gazdaság élénkülésével – vélekedett Török Bálint.

Az NGM pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: a foglalkoztatottak számának bővüléséből a versenyszféra is egyre jelentősebb arányt képvisel, ami a kormány sikeres foglalkoztatási programjainak – a munkahelyvédelmi akcióterv, a lakhatási támogatás, az első munkahely garancia program – bizonyítéka. A munkanélküliség is egy jelentős, 3,4 százalékpontos csökkenést követően 8,3 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami 2008 év vége óta a legjobb adat – hívja fel a figyelmet a tárca.

2014 első negyedévében a foglalkoztatottak 4 millió 78 ezres létszáma 6,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket; Magyarország soha nem került még ilyen közel az Európai Unió átlagához: a négy évvel korábbi 8 százalékpontos lemaradás 3 százalékpontra mérséklődött.

Az NGM hangsúlyozza: a folyamatosan növekvő foglalkoztatottság, a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek emelkedése, a kiemelkedő ipari teljesítmény és a javuló belső fogyasztás előrevetítik a kormány célját, miszerint a 2014-es gazdasági növekedés 2 százalék felett várható. A feldolgozóipar, a piaci szolgáltatások és az építőipar foglalkoztatásának eredményei is bizonyítják Magyarország gazdaságának fellendülését.