Elemzők: Robusztus a növekedés

2014-ben tovább csökkenhet és 8 százalék körül stabilizálódhat a munkanélküliségi ráta.

Ezzel együtt igen jelentős a javulás a munkaerőpiacon, a gazdaságilag aktívak száma 121 ezerrel lett magasabb egy év alatt. Az aktívak aránya a teljes 15–74 éves népességen belül (amely egy év alatt 26 ezerrel csökkent) ismét javult, 58,4 százalékra nőtt, ami új csúcs – mondta.

Török Bálint hangsúlyozta: részben a közfoglalkoztatásnak köszönhetően a tavalyi második fél évben sokáig 58 százalékon álló mutató az idei év elején javult, mivel néhány ezer, korábban inaktív visszakerülhetett a munkaerőpiacra, vagyis nem kizárólag a munkanélküliként nyilvántartottak válnak közfoglalkoztatottá.

A szakértő elmondta: a munkanélküliségi ráta a fentiek hatására még tovább esett, 8,3 százalékra, ami körülbelül hat éve a legalacsonyabb szint. Összességében a munkaerőpiacon a javulás egyértelmű, ugyanakkor a közfoglalkoztatásnak nagyon nagy szerepe van a javulásban. A munkanélküliségi ráta zuhanásának mértékénél nyilván kisebb a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetében bekövetkezett pozitív változás, és emiatt a háztartások fogyasztása is csak óvatosabban nőhet.

A közfoglalkoztatás felpörgetése átmeneti megoldás lehet, ha középtávon a versenyszférában és az állami szférában több teljes munkaidős „rendes” álláshely jön létre, párhuzamosan a gazdaság élénkülésével – vélekedett Török Bálint.

Az NGM pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: a foglalkoztatottak számának bővüléséből a versenyszféra is egyre jelentősebb arányt képvisel, ami a kormány sikeres foglalkoztatási programjainak – a munkahelyvédelmi akcióterv, a lakhatási támogatás, az első munkahely garancia program – bizonyítéka. A munkanélküliség is egy jelentős, 3,4 százalékpontos csökkenést követően 8,3 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami 2008 év vége óta a legjobb adat – hívja fel a figyelmet a tárca.

2014 első negyedévében a foglalkoztatottak 4 millió 78 ezres létszáma 6,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket; Magyarország soha nem került még ilyen közel az Európai Unió átlagához: a négy évvel korábbi 8 százalékpontos lemaradás 3 százalékpontra mérséklődött.

Az NGM hangsúlyozza: a folyamatosan növekvő foglalkoztatottság, a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek emelkedése, a kiemelkedő ipari teljesítmény és a javuló belső fogyasztás előrevetítik a kormány célját, miszerint a 2014-es gazdasági növekedés 2 százalék felett várható. A feldolgozóipar, a piaci szolgáltatások és az építőipar foglalkoztatásának eredményei is bizonyítják Magyarország gazdaságának fellendülését.