Megszegte ígéreteit az IMF

Ígéreteivel szemben az elmúlt években egyre több feltételt támasztott hiteleihez a Nemzetközi Valutaalap.

Az IMF hitelkondícióit már hosszú ideje érik bírálatok kormányok és független érdek-képviseleti szervezetek részéről azzal az indoklással, hogy túlzóak és a legszegényebbeket terhelik meg a legnagyobb mértékben. Számos kormány pedig azt veti az IMF szemére, hogy a hitelfeltételekben nem veszi kellőképpen figyelembe az adott ország sajátosságait, egyedi belpolitikai viszonyait, betarthatatlan határidőket szab meg. Az indoklás szerint a hitelnyújtás feltételeinek teljesítése megnehezíti a hitelfelvevő ország saját gazdasági programjának megvalósítását.

A fizetési nehézségekkel küszködő országok egyenesen ki vannak szolgáltatva az IMF kénye-kedvének – állítja Jesse Griffiths. Egyrészt azért, mert eleve égetően nagy szükségük van új finanszírozási forrásokra, másrészt azért, mert a pénzpiacok és a befektetők előtt bizonyítaniuk kell, hogy gazdasági programjuk rendelkezik az IMF jóváhagyásával.

Ukrajna például hosszú ideig állt ellen az IMF feltételeinek, de miután csődközelbe jutott, beadta a derekát. Ukrajna miniszterelnöke el is ismerte, hogy kormánya „kamikaze” feladatot tölt be és fájdalmas döntéseket lesz kénytelen hozni. „Olyan politikai döntésekről van szó, amelyeket az ország népével konzultálva kellene meghozni, nem pedig az IMF-fel kialkudni” – hangsúlyozta Jesse Griffiths.

Az IMF magyarázata szerint csak a feltételek teljesítése garantálja a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, és teszi lehetővé a felvett hitel törlesztését.

Az Eurodad vizsgálata azonban kimutatta, hogy az IMF-hitelt felvevő országok szabályosan hitelfüggővé váltak. A vizsgált 2012–2013-as periódusban új IMF-hitelt felvevő 22 országból 20 a megelőző egy évtizedben, többségük pedig a vizsgált periódust megelőző három évben is már az IMF „ügyfele” volt.

Az Eurodad véleménye szerint egyes hitelfeltételek teljesítése – mint például a költségvetési kiadások drasztikus csökkentése – akkora gazdasági terhet tud róni a felvevő országra, ami éppenséggel megnehezíti a felvett hitelek törlesztését. Az IMF 2012-ben (Görögország esetében) el is ismerte, hogy tévesen mérte fel az elvárt megszorítások gazdasági következményeit.

Az Eurodad véleménye szerint a problémát csak mélyreható, az IMF irányítási struktúráját is felölelő változtatásokkal lehet csak orvosolni, olyan megoldással, ami nagyobb beleszólást ad a fejlődő országoknak a szervezet működésébe. Az IMF 2010-ben jelezte is, hogy kész alávetni magát a feltörekvő piacoknak nagyobb beleszólási jogot adó változtatásoknak, a folyamat azonban megrekedt az Egyesült Államok kongresszusának ellenállásán.