A közlemény szerint érthetetlen, korábban nem tapasztalt érdeklődést mutat a sajtó a határ menti programok irányításának átalakítása iránt. Közleményükben azt írták: a felzúdulás azért is meglepő, mert az elmúlt évek eredménytelensége senkit nem zavart. „Félő, hogy a vészharangok kongatói jelen esetben saját egzisztenciájukat és nem a haza üdvét féltik ekkora lelkesedéssel” – fogalmaztak. Hozzátették: „csak 2007 óta mintegy 127 milliárd forint fejlesztési forrást égettek el eredmények nélkül a feladattal megbízott állami szereplők”.
Szerintük a kérdés most az, hogy „tovább engedjük folyni mindazt, ami az elmúlt hét évben történt, vagy új alapokra helyezzük szomszédainkkal az együttműködést”. Ez nem egy kisstílű presztízsharc a szlovákokkal és a románokkal, hanem a felismert problémákkal való őszinte szembenézés, és azok megoldása – hangsúlyozták.
A közlemény felidézte: a Miniszterelnökség öt hónapja vette át a határ menti programok kezelését és kezdte meg a 2014 és 2020 közötti időszak előkészítését. A programok sikere a részt vevő államok érdekeinek közös megértésétől és a kizárólag öncélt szolgáló, csak az intézményrendszeri pozíciókhoz ragaszkodó korábbi álláspont feladásától függ – fogalmaztak. Valós párbeszédre van szükség akár Romániával, akár Szlovákiával annak érdekében, hogy „kimozdítsuk a holtpontról ezeket a programokat” – húzták alá.
Azt írták: az eddigi tárgyalásokon azt tapasztalták, hogy úgy a román, mint a szlovák féllel konstruktív együttműködést sikerül kialakítaniuk. A határ menti térségek valós fejlődése olyan érdeke Magyarországnak, amelyhez nem hasonlítható, hogy a végrehajtó szervezet Pozsonyban, Bukarestben vagy Budapesten működik – tették hozzá.
A közlemény kitér arra is, hogy Lázár János államtitkár azért ajánlotta fel a román és a szlovák félnek egyaránt a végrehajtó intézményrendszer vezetését, mert – mint fogalmaztak – az elmúlt évek kudarca bebizonyította, hogy „a két szomszédunkkal való szoros együttműködés nélkül nem lehet sikereket elérni”.
„Meggyőződésünk, hogy a programok sikere a ciklus elején megkötendő szakmai-tartalmi megállapodásoktól függ, nem pedig attól, hogy a közösen támogatott projekteket honnan ellenőrzik” – fogalmaztak. Hozzáfűzték: a következő időszakban „arról akarunk érdemi párbeszédet folytatni, hogy a határ két oldalán mely utakat újítsuk fel, vagy milyen együttműködést alakítsunk ki a térségben működő vállalkozások között”. Szakmai alapokon nyugvó, a közös érdekeket előtérbe toló együttműködés kell, amely mindhárom nemzet javát szolgálja – írták.