Több mint kétezer alkalommal ellenőrzött cégcsoportokat az elmúlt két és fél évben az adóhivatal. A hatóság százmilliárdot is meghaladó hiányzó adóra bukkant. A különféle vállalatcsoportok vizsgálatakor tíz ügyből legalább nyolcnál találtak szabálytalanságot. Legtöbbször kereskedelmi társaságok és idehaza gyártást végző vállaltok ügyeit tekintették át a revizorok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint az ügyek számottevő részében valamely nemzetközi vállalatlánc magyar tagját ellenőrizték. Ezekben az esetekben a külföldi cégközpontban maghatározott elveket, stratégiát követte a honi szereplő, a történéseket így legtöbbször más országból irányították. Ennek nyomán a hazai eredetű pénzek másutt köthetnek ki, s utánuk ott is róhatják le az adót.
– A vállalatcsoport résztvevői közötti ügyleteknél számos kérdést vet fel az úgynevezett transzferárak témaköre – erről már Békés Balázs beszélt a Magyar Nemzet kérdésére. Az amerikai székhelyű adótanácsadó cég, a Ryan regionális vezetője lapunknak nyilatkozva egy példán keresztül mutatta be az adóhivatal által is rendszeresen vizsgált folyamatot.
– Vegyünk egy alkatrészeket gyártó társaságot – kezdte a szakember. – Feltételezzük – folytatta –, hogy a szóban forgó vállalat a kutatást az egyik országban végzi el, a gyártással másik, a reklámozással harmadik államban foglalkoznak, a pénzügyeket pedig a negyedikben intézik. Az egyes egységek különféle szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak, mégpedig ellenérték fejében. Itthon és másutt is az adóhivatal azt ellenőrzi, hogy az egymás közötti ügyleteiknél is a piacon kialakult árakat alkalmazzák-e a cégcsoport vállalkozásai – mondta Békés Balázs, megjegyezve: az alacsony vagy a magas árak ugyanis jelentősen befolyásolhatják az egyes országokban keletkező adófizetési kötelezettséget. Az árak alátámasztására többnyire dokumentáció készül – az ellenőrzések alkalmával az adóhatóság is az ebben foglaltakat veszi kiindulási alapul. Ennek kapcsán a szakember megjegyezte, hogy a cégek számos módszerrel számíthatják ki az árakat, ám az adóhivatal sokszor azt állapíthatja meg: a választott módozat nem megfelelő, a cég hibát követett el, helytelen számítási megoldást választott. Békés Balázs – szavait zárva – hozzátette: a nézetkülönbségek miatt a vállalatcsoportok sok esetben bíróság előtt támadják meg az adóhatóság érintett döntéseit.
