Közleményében az EKB kormányzótanácsa tudatta, hogy a görög bankok február 11-től nem férhetnek hozzá az EKB hiteleihez görög államkötvények vagy a görög kormány által garantál kötvények felhasználásával.
Mindezt néhány órával azután jelentették be, hogy Jánisz Varufakisz új görög pénzügyminiszter Frankfurtban – saját szavai szerint – „nagyon gyümölcsöző” megbeszélést folytatott Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével.
Első reagálásában a görög pénzügyminisztérium cáfolta, hogy Görögország lenne az EKB lépésének célpontja. Egyúttal közölte, hogy az ország pénzügyi rendszere „teljességgel védve van” a rendelkezésére álló más likviditási csatornáknak köszönhetően.
Az EKB mindeddig lehetővé tette a bóvli kategóriába sorolt görög kötvények fedezetként való felhasználását, tekintettel arra, hogy Athén egy idén február 28-án lejáró – az eurózóna többi kormánya és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított – hitelmegállapodás keretében strukturális reformokért cserébe pénzügyi mentőövet kapott.
Az euróövezet bankja közleményében azzal indokolta szerdai lépését, hogy bizonytalanná váltak a hitelezőkkel kötendő következő megállapodás kilátásai.
Az Aléxisz Cíprasz vezette új görög kormány hivatalba lépése óta elutasítja a mentőcsomag feltételéül szabott megszorítások folytatását, azt hangoztatva, hogy a megszorítások tönkretették az ország gazdaságát. Athén új megállapodást szeretne kialkudni, amellyel elkerülheti az államcsődöt és az euróövezetből való kilépést.
Cíprasz és pénzügyminisztere, Jánisz Varufakisz európai körúton megpróbálják meggyőzni a hitelezőket arról, hogy életképes adósság-visszafizetési tervvel rendelkeznek, csak több időre van szükségük annak előterjesztésére. A franciaországi és olaszországi kedvező fogadtatás után Cíprasz szerdán Brüsszelben egy új, négyéves reformterv kidolgozására tett javaslatot.
Mario Draghival, az EKB elnökével folytatott frankfurti egyeztetése után Varufakisz újságírók előtt megismételte, hogy kormányának álláspontja szerint „Görögországban a dolgok nem folytatódhatnak úgy, mint korábban”. Egyúttal felszólította az európai hitelezőket, hogy enyhítsenek a hitelmegállapodásokba foglalt megszorításokon.
Az EKB bejelentésére adott csütörtök hajnali reagálásában a görög pénzügyi tárca leszögezte, hogy az ország bankrendszere teljes mértékig védve van a hazai jegybank által biztosított vészhelyzeti likviditási támogatás révén.
Egyúttal úgy értelmezte a döntést, hogy az EKB valójában nem Görögországra, hanem „az eurócsoportra igyekszik nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy mielőbb olyan megállapodásra törekedjen Görögország és eurózónabeli partnerei között”, amely egyaránt „előnyös” a görög adósság jövője és az országra váró gazdasági reformok szempontjából.
