A tekintélyes politikai-gazdasági újság emlékeztetett arra, hogy az évi 6 milliárd köbméter gázt fogyasztó Magyarország az első állam, amely a Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítását követően kezd tárgyalásokat Oroszországgal a földgáz áráról, miután az idén lejár az orosz–magyar hosszú távú gázszerződés.
Arra is utaltak a cikkben, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán a Hír TV műsorában – Vlagyimir Putyin február 17-re tervezett budapesti látogatása előtt – kijelentette, hogy rugalmas, akár időben is meghosszabbítható gázszállítási szerződést kell kötni Oroszországgal. A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem világos, milyen útvonalon fogja szállítani a Gazprom az orosz gázt európai partnereinek.
Emlékeztet rá, hogy tavaly december elején az orosz államfő Ankarában bejelentette, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték építésétől, és a Gazprom Ukrajnát elkerülő útvonalat épít Törökország felé. Nem lehet tehát egyelőre megjelölni a hosszú távú szerződésekben, meddig juttatja el Oroszország az energiahordozót.
A lap hozzátette, hogy a Gazpromnál hagyományosan 20 évre szóló gázszerződések időtartamának a csökkentése az új európai energetikai stratégia egyik pontja. Az Európai Bizottságnak a hónap végéig kell bemutatnia a stratégiát.
A Kommerszantnak egy, a magyar álláspontot ismerő forrása ugyancsak név nélkül elmondta, hogy Budapest szeretné elérni, hogy a Gazprom csökkentse a „take-or-pay”, azaz vidd vagy fizess elvű szállítások mennyiségét, valamint azt, hogy joga legyen értékesíteni (reexportálni) a megvásárolt orosz gázt. Ez utóbbi kérdés a legérzékenyebb a Gazprom számára, amely törvénytelennek tartja a reexportot.
A Kommerszant szintén név nélkül említett forrása az orosz–magyar gáztárgyalásokat sok szempontból politikai jellegűnek tekinti, minthogy szerinte Magyarország ma az egyetlen szövetségese Oroszországnak az Európai Unióban. Emlékeztetett rá, Budapest már jelezte, hogy kész a Gazprommal tárgyalni a gázvásárlásról Törökországon keresztül, miközben ezt az elképzelést Brüsszel nem támogatja. A magyar vezetés ugyancsak bírálta az európai szankciók kibővítését Oroszországgal szemben – emlékeztetett a lap forrása.
Andrej Poliscsuk, a Raiffeisen Bank szakértője ugyanakkor kételkedik abban, hogy Magyarország lényeges változtatásokat tud elérni a gázszerződésben. A Gazprom ugyanis legfeljebb 15 százalékos árcsökkentést ad a legnagyobb partnereinek, és az orosz gázcég a kőolaj alacsony világpiaci ára miatt aligha tesz ekkora engedményt. Az orosz állami energetikai cég ilyen körülmények között belemehet egy ideiglenes szerződésbe, amíg megoldódik a gáz Törökországba szállítása, de egészében véve aligha változtathat a hosszú távú szerződések rendszerén.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Figyelőnek adott interjújában elmondta, hogy Vlagyimir Putyin Budapestre látogatása alkalmával Orbán Viktor és az orosz elnök elsősorban a gázmegállapodásról egyeztet majd, de szó lesz az orosz–ukrán konfliktusról is, és a magyar fél információt kaphat a Déli Áramlat további fejleményeiről is.
