Feldman Zsolt emlékeztetett, a növénytermesztés, a vetőmaghasználat területén már sikerült elérni, hogy az európai uniós tagországok maguk dönthessenek arról, akarnak-e a területükön GMO-kat termeszteni vagy sem.
A következő kihívás szerinte a takarmányozás és az élelmiszerek kérdése. Kifejtette: Európa és benne Magyarország az állattenyésztés, a takarmányozás területén erősen fehérjefüggő, ami azt jelenti, hogy Európa nem termel annyi fehérjét, fehérjenövényt, amennyit az állatok megkívánnak, ezért be kell hozni, ami, főleg a tengerentúlról, genetikailag módosított szója, szójadara. A cél, hogy az állatok is GMO-mentes takarmányt kaphassanak – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt elmondta, hogy Magyarország évente csaknem félmillió tonna olyan különböző szójatakarmányt importál, amely „nem feltétlenül GMO-mentes”. Magyarország is tud azonban fehérjenövényeket előállítani, a magyar gazdálkodóknak pedig az 2015-től többlettámogatást biztosítanak, ha szóját vagy más fehérjenövényt akarnak termelni. A helyettes államtitkár szerint jó öntözéssel és a klimatikus feltételekkel háromszorosára növelhető a magyarországi szójatermő terület.
