A BBC vasárnap még arról írt, hogy értesülései szerint az euróövezeti jegybank várhatóan beszünteti a görög bankok likviditási támogatását. Az EKB eddig vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.
Ugyanakkor az EKB igazgatótanácsa vasárnap úgy döntött, hogy pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. Az EKB a közleményében rámutatott arra, hogy szorosan együttműködik a görög jegybankkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. A központi bank igazgatótanácsa megjegyezte: fenntartják, hogy a későbbiekben felülvizsgálhatják a mostani döntésüket. Erre reagálva Jannisz Sztournarasz, a görög jegybank elnöke elmondta: a jegybank mint az eurórendszer tagja minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ilyen nehéz körülmények között is biztosítsa a pénzügyi stabilitást a görög állampolgárok érdekében.
Korábban Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter a Die Presse német napilap vasárnapi számában azt nyilatkozta, hogy Athén kilépése az euróövezetből „jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszik”. Technikailag erre azonban csak úgy kerülhet sor, ha Görögország először az Európai Unióból történő kilépését kéri és ehhez megkapja a jóváhagyást a tagországoktól – tette hozzá. Az osztrák pénzügyminiszter megjegyezte: az esetleges kilépés Görögországnak jobban fog fájni, mint a többi euróövezeti országnak.
Pogátsa Zoltán a görögök eurózónából történő kilépésével kapcsolatban az MNO-nak elmondta: jelenleg nincs erre vonatkozó szabály, mivel amikor az euróövezetet egy monetáris unióként létrehozták, senki sem gondolt arra, hogy valaki ebből valaha is ki akar majd lépni. Így ha egy vagy több ország kiléphet a közös valutából, akkor az eurózóna visszaminősül fixált árfolyamrendszerré.
A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy a görögök nem is szeretnének kilépni az euróövezetből. A Sziriza ugyanis éppen azért tárgyal az intézményekkel, mert arra kapott mandátumot, hogy ne hagyják el az eurózónát és hogy ne folytassák a megszorításokat. A szakértő szerint az, hogy ez nem lehetséges, nem Görögországon múlott, mert a hitelezők erőltetik, hogy az ország csak megszorítások árán maradhat az eurózónában.
Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy ha Görögország bejelenti azt, hogy nem fizeti vissza az adósságának egy részét, az nincs összefüggésben azzal, hogy eurózónatag marad vagy sem. Amennyiben az Európai Központi Bank (EKB) elzárná a likviditási csatornákat, abban az esetben Görögország arra kényszerülne, hogy visszatőkésítse a kereskedelmi bankokat, ezt pedig csak drachmában tudná megtenni.
Ez azonban már az EKB döntése lenne, hogy ily módon szorítsák ki a görögöket az euróövezetből. „De ez nem járhat azzal, hogy az Európai Unióból is kiessenek a görögök” – tette hozzá a szakember.
A közgazdász szerint egy esetleges kilépés valóban fájna Görögországnak, mivel ha visszavezetnék a drachmát, az emberek bankban tartott megtakarításai leértékelődnének. Azonban az elmúlt hetekben meglehetősen nagy mennyiségű bankbetétet vettek ki a görögök, így ennek a hatása már jelentősen csökkent.
A szakértő úgy látja, hogy a görög csőd az eurozónának is nagyon rosszul jönne, mert a hitelezők nem kapnák vissza a pénzüket. Így azok az európai országok, amelyek éveken keresztül finanszírozták Görögország túlköltekezését, majd a megszorító politikákat, innentől a pénzük nélkül maradnának – emelte ki a közgazdász.
