Az oroszországi vezetékrendszer legjobban kiterjedt és legköltségesebb, úgynevezett keleti ágának építését július elsejével leállították, a nyugatit befejezik. A Gazprom döntése következtében a Fekete-tengeri Anapáig – ahonnan a Török Áramlat tengeri szakasza indul – évente csak feleannyi orosz földgáz juthat majd el, mint amennyit eredetileg terveztek: évi 64 milliárd köbméter helyett 32 milliárd köbméter.
Az orosz Kommerszant lap szerint a dél-oroszországi gázvezetékrendszer kiépítése helyett a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat vezetéket bővítik. A Gazprom európai partnereit azonban ezek a fordulatok teljesen megzavarták, már nem tudják, mihez tartsák magukat.
2015. június 26-án, pénteken Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azt mondta, hogy több elképzelés is létezik arról, milyen vezetékek és milyen útvonalon csatlakozhatnának a Fekete-tenger alatt induló és Törökország felé tartó Török Áramlathoz Európa területén, és Magyarországot is említette az útvonalakon szereplő országok között. Ugyanakkor hozzátette, hogy még nincs meg a vezeték végleges útvonala, és a végállomása is nyitott kérdés.
Az MTI szerint a Gazprom a tenger alatt – a Déli Áramlathoz hasonlóan – négy, egyenként 15,75 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas vezetékágat akart építeni a Török Áramlat projekthez is. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese június eleji tájékoztatóján határozottan kijelentette, hogy megépül a Török Áramlat első ága, és ennek nincs semmilyen kockázata. A beruházást május elején elkezdték. Medvegyev abban is biztos volt, hogy június végéig aláírják a beruházási megállapodást a Botas török céggel.
Az orosz–török kormányközi egyezmény azonban még nem született meg. Törökországban június 7-én parlamenti választások voltak, amelyen a kormányzó párt vereséget szenvedett.
A Kommerszant úgy tudja, hogy igen nehezen haladnak a tárgyalások a Gazprom és törökországi partnerei között. Az orosz állami cég hét hónap alatt csak azt tudta elérni, hogy a török hatóságok mindössze egy fekete-tengeri vezetékág tervezési munkálataira adtak ki engedélyt.
Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly december elején a törökországi Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől, és Törökország felé viszi az orosz gázt. A politikus azzal indokolta a döntést, hogy az Európai Unió akadályozta a projektet.
Az idén januárban ki is jelölték a Törökországba tartó gázvezeték útvonalát, amely 660 kilométer hosszan a Déli Áramlat vezeték nyomvonalán haladt, majd 250 kilométer hosszúságban új nyomvonalon, Törökország európai részébe tervezték vezetni.
A korábbi tervek szerint a Déli Áramlat gázvezetéket előbb a Fekete-tenger alatt, az oroszországi Anapától építették volna meg Bulgáriáig, majd a szárazföldi szakasz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át vezetett volna Ausztriáig.
A Robert Fico szlovák miniszterelnök által június elején Moszkvában ismertetett Eastring Magyarország, Románia és Bulgária bevonásával kapcsolódna a Török Áramlathoz.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában leszögezte: az ország energiaellátása biztonságos. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban kezdte meg kereskedelmi üzemét az az új szlovák–magyar vezeték, amelyen akár a német, akár a nyugat-európai piacról is lehet Magyarországra gázt szállítani. Ehhez kapcsolódik az Ausztriával is meglévő gázösszeköttetés.
Magyarország ma abban a helyzetben van, hogy nyugat-európai irányból és orosz–ukrán irányból is képes gázimportigényét kielégíteni – mondta.
Az látszik, hogy Oroszország mindenképpen próbálná elkerülni Ukrajnát az Európába irányuló gáztranzitszállításainak lebonyolításával. Ezt a célt szolgálja a Déli Áramlat-projekt, a Török Áramlat és az új elképzelés, az Északi Áramlat kibővítése is egy újabb vezetékkel – tette hozzá. Most úgy tűnik, hogy még annak a vezetéknek az építése is leáll, amelyik a jelenlegi török útvonal kiváltását szolgálta volna.
Kaderják Péter szerint néhány olyan kisebb, hatékonyabb, jól megtalált összeköttetéssel, mint a szlovák–magyar vezeték vagy a horvát–magyar vezeték megvalósítása, sokkal előbbre jutott Magyarország az energiaellátás diverzifikálásában. Ezek segítettek abban, hogy nagy vezeték nélkül is nyitottabb, diverzifikáltabb lett az ország gázpiaca, miközben nem épült meg a Nabucco és a Déli Áramlat sem.
Lázár János a múlt csütörtöki 15. Kormányinfo sajtótájékoztatón számolt be róla, hogy hazánk az Oroszországból dél felé induló Török Áramlat csatlakozó kábelének útvonalaként a Szerbián áthaladó változatot támogatja - ismert, eredetileg erre sem kényszerült volna Magyarország, ha Brüsszel nem fekszik keresztbe a Déli Áramlat projektnek, ami közvetlenebb úton szállított volna orosz gázt térségünk felé.
