Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly december elején a törökországi Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől, és Törökország felé viszi az orosz gázt. A politikus azzal indokolta a döntést, hogy az Európai Unió akadályozta a projektet.
Az idén januárban ki is jelölték a Törökországba tartó gázvezeték útvonalát, amely 660 kilométer hosszan a Déli Áramlat vezeték nyomvonalán haladt, majd 250 kilométer hosszúságban új nyomvonalon, Törökország európai részébe tervezték vezetni.
A korábbi tervek szerint a Déli Áramlat gázvezetéket előbb a Fekete-tenger alatt, az oroszországi Anapától építették volna meg Bulgáriáig, majd a szárazföldi szakasz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át vezetett volna Ausztriáig.
A Robert Fico szlovák miniszterelnök által június elején Moszkvában ismertetett Eastring Magyarország, Románia és Bulgária bevonásával kapcsolódna a Török Áramlathoz.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában leszögezte: az ország energiaellátása biztonságos. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban kezdte meg kereskedelmi üzemét az az új szlovák–magyar vezeték, amelyen akár a német, akár a nyugat-európai piacról is lehet Magyarországra gázt szállítani. Ehhez kapcsolódik az Ausztriával is meglévő gázösszeköttetés.
Magyarország ma abban a helyzetben van, hogy nyugat-európai irányból és orosz–ukrán irányból is képes gázimportigényét kielégíteni – mondta.
Az látszik, hogy Oroszország mindenképpen próbálná elkerülni Ukrajnát az Európába irányuló gáztranzitszállításainak lebonyolításával. Ezt a célt szolgálja a Déli Áramlat-projekt, a Török Áramlat és az új elképzelés, az Északi Áramlat kibővítése is egy újabb vezetékkel – tette hozzá. Most úgy tűnik, hogy még annak a vezetéknek az építése is leáll, amelyik a jelenlegi török útvonal kiváltását szolgálta volna.
