Kifejtette: a mostani globális politikai környezetben az Európa és Oroszország közötti együttműködés ellehetetlenült, ezáltal a keleti nyitás egyik fontos pillére elkezdett inogni, az orosz importigény csökkent, a gazdaság visszaesése a FÁK- (Független Államok Közössége) országok gazdaságát is negatívan érintette, annak ellenére, hogy ezek az országok az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt elméletileg többet exportálhattak volna.
Emellett komolyan kell dolgozni a Kínába irányuló exportteljesítmény fenntartásán, és az arab világban is, ahol helyre kell tenni a nemzetközi sajtóban kialakult téves képet, miszerint Magyarország iszlámellenes, azért mert úgy véljük, minden európai nemzetnek joga van döntést hozni arról, hogy egy más típusú nagyobb közösséggel meg akarja-e osztani az életét – ismertette a miniszter.
Szijjártó Péter elmondta azt is: a kormánynak továbbra is az a célja, hogy belátható időn belül az export GDP-hez viszonyított aránya a legmagasabb legyen az EU-ban. Hozzátette: 2008-ban ez az arány 80 százalék, 2014-ben 91 százalék, 2015 első félévében pedig 97 százalék volt, ezáltal Magyarország jelenleg a harmadik helyen áll.
Az exportnövekedés mértékének fenntartása érdekében egyebek mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) 22 irodát nyit a Kárpát-medencében, terjeszkedik Japánban, Dél-Koreában, Argentínában és Chicagóban is. Az Eximbank Zrt. közreműködésével pedig exportélénkítési hitelprogram indul, ami által 94 országra kiterjedve 21 milliárd euró jut az exportképes vállalatok, ágazatok finanszírozására – mondta.
