Azért kell most gyorsan eladni a földeket, nehogy külföldiek vegyék meg – ezzel érvelt a kormány a november közepén kezdődő állami földlicitek mellett. A földprivatizációt ellenzők ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az államot senki nem kényszerítheti, hogy eladja a földjét. Utóbbiak arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatályos földforgalmi törvény szerint a külföldiek akár az államtól is megvásárolhatnák a termőterületeket. – A mostani árverésekről szóló kormányhatározat ugyan kiköti, hogy csak magyar állampolgárok licitálhatnak, de egy alacsonyabb szintű jogszabály nem írhatja felül a sarkalatos, azaz kétharmados földforgalmi törvényt – vélik jogászok.
A földforgalmi törvény 5. paragrafusának 7. cikkét elég világosan fogalmazták meg a törvényalkotók. Az éppen a magyar földet védeni hivatott törvény erejénél fogva nemcsak a nyilvántartásba vett belföldi személy lehet Magyarországon „földműves”, hanem tagállami állampolgár is. Viszont csak akkor felel meg a kritériumoknak, ha mezőgazdasági vagy erdészeti képzettsége van, vagy legalább három éve mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat a saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon, és ebből árbevétele származott, vagy azért maradt el, mert a megvalósult beruházás még nem hasznosulhatott. Az is földművesnek számít továbbá, aki legalább 25 százalékban tulajdonosa Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezetnek úgy, hogy személyesen működik közre mező-, erdőgazdasági, illetve ezeket kiegészítő tevékenységnél.
Azt se feledjük el, hogy a földforgalmi törvény 5. paragrafusának 24. cikke szerint „tagállami állampolgár” mindenki, aki az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük azonos megítélés alá eső állam állampolgára.
Mindent összevetve tehát a helyben mindenki által ismert, 300 hektárnál nagyobb területet művelő cégeket vezető Hans osztrák gazda is elballaghat a mostani árverésekre, aztán, ha elküldenék, mehet tovább a bíróságra, ahol akár meg is nyerheti az általa indított pert. Vagy – békés ember lévén – odaadhatja a földre szánt pénzt Sanyikának is, akitől földet bérel hosszú távon, és megkérheti, hogy vegye meg a területet a saját nevére, hogy aztán azt a földet is kibérelje tőle. Magyarországon ma 200-300 ilyen Hans van, a Sanyikákat viszont nem tartják számon.
