Minden bizonnyal nagyon sokak számára komoly segítséget nyújt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) idei átalakítása, van azonban a háztartásoknak egy része, amely ebből kimarad. Azokról az egykori devizahiteles családokról van szó, akik egyetlen – kellőképpen át nem gondolt – hitelfelvétel miatt 2008 óta csöbörből vödörbe kerülnek. Az elfutó forintárfolyam okán már hosszabb ideje 90 napon túli elmaradásban vannak törlesztőrészleteik fizetésével, ezért felkerültek a központi hitelinformációs rendszer (KHR) listájára. Márpedig a csok odaítélését kizárja, ha valaki aktív (még tartozása van) vagy passzív (még nem telt el egy év tartozása kifizetése óta) KHR-listás.
Olvasónk, László 2009-ben vett fel tízmillió forint euróalapú devizahitelt, amelyhez a bank a megvásárolt lakáson kívül pótfedezetet is kért, a szülők lakását. Miután a havi 120 ezer forint fölé emelkedő törlesztőrészletet nem tudta fizetni, László tárgyalni kezdett a hitelező bankkal, és 2014 márciusában abban egyeztek meg, hogy nem fizeti tovább a részleteket, hanem értékesíti a fedezetül adott lakásokat, és abból fizeti vissza hitelét. A megegyezés ellenére a bank felrakta őket a KHR-listára, pedig már biztosítva volt a hitel visszafizetése. Végül mindkét lakást kénytelenek voltak eladni, mert a hitelből vásárolt lakás ára nem fedezte az elmaradást, és kifizették a tartozás jó részét. A fennmaradó néhány százezer forintnyi adósságot pedig fedezte a devizahiteles elszámolás keretében visszajáró összeg.
Vagyis László nemcsak azért járt pórul, mert hiába ígérgette a kormány, hogy megmenti a devizahiteleseket, de nem tudta igénybe venni a kedvezményes végtörlesztést sem, mert az a tehetősebbek számára jelentett megoldást, ráadásul az elszámolás is csak néhány százezer forintot jelentett számára az elszenvedett milliós veszteséggel szemben, végül pedig még az otthonteremtési kedvezményből is kimarad, mert rajta van a KHR-listán.
Vannak szakértők, akik szerint László sorstársait, a KHR-listások közül a többszörösen is csapdahelyzetbe került háromgyermekes egykori devizahiteleseket megsegíthetné a kormány. Azokról lenne szó, akik még menthetők lennének, azaz nem kiugróan magas a tartozásuk. Az elképzelés szerint számukra elérhetővé kellene tenni a tízmillió forintos támogatást, illetve a tízmillió forintos kedvezményes hitelt, amelyből kifizethetnék tartozásukat, s még új lakásra is jutna belőle.
– A KHR-listán nemcsak a mintegy százezerre tehető egykori devizahiteles szerepelt a tavalyi év végén, hanem rajtuk kívül még kilencszáz ezer másik család is: az 1,796 millió valóban élő KHR-es tartozás, valamint a négyszázezer körüli már megszűnt tartozás ugyanis vélhetően egymillió családot takar – nyilatkozta lapunknak a Portfólió vezető elemzője. Palkó István arra is felhívta a figyelmet, hogy a listára kerültek esetében a devizahiteleknél keletkezett árfolyamveszteség mellett korábban komoly oka volt a fizetési nehézségeknek például a munkanélküliség is. A legfrissebb, tavaly szeptember végi adatok szerint egyébként a személyi devizahitelek után volt a legnagyobb a nem fizető hitelek aránya, 45,2 százalék. Ettől alig maradt el a szabad felhasználású devizahitelek 44,7 százalékos nemfizetési aránya. Az összes hitelre számított 18,8 százalékos elmaradási arány pedig nem sokkal maradt el az elszámolás előtti 19,6 százalékos aránytól, azaz újratermelődnek a nehézségek. Jó hírként említette az elemző, hogy a kormány arról is gondolkodik, esetleg módosítják a KHR-listára vonatkozó szabályokat. Eszerint csak az aktív listásokat zárnák ki a támogatásból, vagyis a mögött a négyszázezer tartozás mögött álló családnak, amelyek már rendezték tartozásukat, nem kellene kivárni a rendeletben előírt egy évet, hanem azonnal kérhetnék a támogatást.
