A glifozát értékelését végző német hatóság a megismételt vizsgálata során sem találta elfogadhatatlannak a hatóanyagot, így amíg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a glifozáttartalmú növényvédő szerek károsak lennének az emberi egészségre, addig nincs oka a betiltásának – mondta lapunknak Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese. A szakember emlékeztetett: a glifozát hatóanyag visszavonása irányába nagyon erős, „részben megalapozott” tevékenységet fejt ki a környezetvédelmi lobbi. Korábban hírt adtunk arról, hogy a Nébih egy európai uniós rendelet miatt 24 glifozát hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza, mert az Európai Bizottság „nemkívánatosnak” minősítette a glifozáttartalmú készítmények egyik összetevőjét (polietoxilált faggyúamin). Ezzel az uniós intézkedéssel Jordán László is egyetért.
Más kérdés az említett segédanyagot nem tartalmazó glifozátkészítmények ügye. Ezek engedélyei 2017 második feléig érvényesek, akkor várható döntés a hatóanyag megújításáról vagy visszavonásáról. Az ügyben az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) véleményére várnak, miután több tudományos vizsgálat ellentmondásokat eredményezett a hatóanyag egészségre ártalmas voltáról. A valószínűleg a víz útján a szervezetbe jutott szermaradványok ugyanakkor az európai lakosság felének vizeletében kimutathatók. A glifozátról mindenesetre az Európai Bizottság saját hatáskörben is dönthet.
Glifozáttartalmú gyomirtókat az Egyesült Államokban már 1975 óta használnak, de az Európai Unióban csak 2001-ben kaptak engedélyt. Egyes kutatások szerint a szervezetbe jutva a glifozát megbolygathatja a hormonrendszert, és egyéb káros hatásai is lehetnek. Nálunk a glifozátot elsősorban tarlók, telepített erdők, gyümölcsösök gyomirtására használják. Engedélyezett ugyanakkor a betakarítás előtti permetezés számos növénykultúrában, továbbá a glifozátos állományszárítás (deszikkálás), például a napraforgó esetében. Mivel azonban az EU fent említett rendelete szerint a glifozáttal történő állományszárítás nem egyeztethető össze a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, a tagállamoknak ezen a téren is lépniük kell. Magyarországon ezekre a további korlátozásokra várhatóan ez év első felében kell számítani.
Jordán László kifejtette: egy-egy készítmény visszavonásakor figyelembe kéne venni azt is, hogy milyen technológiát fognak használni helyette. – Mert ha nincs jobb, vélhetően hátrányosabb következménye lesz a kivonásnak, mint amit el szerettünk volna érni – fogalmazott a fentiek kapcsán a Nébih elnökhelyettese. Jordán László véleménye szerint a glifozát hatóanyagú termékeket a termelők drágább és kisebb hatékonyságú növényvédő szerekkel tudják csak kiváltani. Ennek következménye pedig egyértelmű: dráguló termelés és drágább termékek, továbbá a nagyobb dózisokkal, többszöri kezeléssel járó, nagyobb szennyezés. A termelés gazdaságosságát pedig nem lehet mindig figyelmen kívül hagyni, mert egyik termelőnek sem célja gazdaságtalanul termelni egészséges terméket. De ez nem az anyagi javak egészség elé helyezését jelenti.
A glifozát egy régóta ismert totális gyomirtó hatóanyag, széles körben használja a mezőgazdaság egy- és kétszikű, egyéves vagy évelő gyomok ellen. A glifozáttartalmú készítmények évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott termékek, 2015-ben például Magyarországon 1423 tonna hatóanyagot tartalmazó terméket hoztak kereskedelmi forgalomba.
