Vámos Csaba úgy gondolja, azért is érthetetlen az OKF levélküldési akciója, mert a szervezetnek a törvényi előírások alapján át kellett volna adnia a cégek listáját tartalmazó adatbázist azoknak a kéményseprő-vállalkozásoknak, amelyek az adott térségben a nem lakossági füstelvezetők ellenőrzésére jogosultak. Ezt azonban az OKF nem tette meg, arra hivatkozva, hogy nincsenek adatai. Így a kéménytisztítási vállalkozásoknak céginformációs szolgáltatóktól kellett megvásárolniuk az ügyfélként szóba kerülhető társaságok listáját. Ezért felmerül a kérdés: ha az OKF-nak mégis megvan a céges adatbázisa, miért nem adta át az adott területen piaci alapon szolgáltatást végző kéményseprőipari vállalkozásoknak? Ha viszont nincs adatbázis, akkor mi alapján küldte ki az OKF a leveleket 2016 végén a vállalkozói ügyfélkörnek? Lapunk a kiküldött levelek kapcsán kérdéseket tett fel az OKF-nek, ám azokra lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mint emlékezetes: tavaly júliusig csak azoknak kellett fizetniük a füstelvezetők tisztításért, akiknél valóban elvégezték, és csak akkor kellett leróni a megközelítőleg 1500 forint körüli, hatóságilag megállapított díjat, amikor megtörtént a felülvizsgálat. Manapság viszont valamennyi adófizetőnek pénzébe kerül az „ingyenes” szolgáltatás, még akkor is, ha az adott évben el sem végzik azt az épületben. Ez utóbbi könnyen megeshet, hiszen a kormányzat a gázkémények esetében az évi egyről kétévente egyre mérsékelte a kötelező felülvizsgálatok számát. Ennek ellenére idén is a tavalyihoz hasonló nagyságú összegbe, mintegy 6,5 milliárd forintjába kerül az adózóknak az OKF „ingyenes” kéményellenőrzése. Ez 4,2 millió háztartással számolva hozzávetőleg évi 1500 forint kiadást jelent, még azoknak a családoknak is, amelyeknek nincs is kéményük. Az országban csaknem 650 ezer otthonban, a lakásállomány 15 százalékában van távfűtés, így ezekben az épületekben nincs szükség kéményellenőrzésre. Magyarországon hozzávetőleg ötmillió kémény van.
