A bizottság vizsgálata során megállapította, hogy a két új paksi nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.
„Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján” – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.
Az EB a Paks II.-nél elfogadja az állami támogatást, hogyha három feltétel teljesül:
Hogy piaci likviditás megmaradjon, Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt energiatőzsdén bocsátja áruba, a fennmaradó részt pedig , átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.
Magyarország még 2015 májusában kérte az Európai Bizottságot, hogy értékelje, az uniós szabályozás alapján tartalmaz-e állami támogatást a paksi beruházás. A magyar kormány akkor még azon az állásponton volt, hogy a projekt nem tartalmaz ilyen támogatást, mivel piacgazdasági befektető is meg tudná valósítani az intézkedést hasonló feltételek mellett.
A Roszatom üdvözölte az uniós döntést. Az orosz állami vállalat sajtószolgálata közölte: kész elkezdeni a paksi atomerőmű két újabb blokkjának építésére vonatkozó projekt aktív szakaszát. A Roszatom az idei év végére tervezi az új energiablokkok építéséhez szükséges előkészítési munkák befejezését.
A paksi atomerőmű bővítése 2016-ban első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyeket, beadták az üzemterület engedélyezésével kapcsolatos igénylést. Az idei év fő feladata az új blokkok építésének 2018-ra tervezett, alapvető szakaszára való felkészülés - áll a TASZSZ orosz állami hírügynökség által ismertetett közleményben.
A vállalat adatai szerint a Roszatom első helyen áll a külföldön épített atomerőművek számát illetően: Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika és az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 országában épít 34 energiablokkot. A vállalat tízéves külföldi megrendeléseinek értéke 2016-ban meghaladta a 133 milliárd dollárt.
A múlt héten a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának az LMP. Az ellenzéki párt ugyanakkor már vasárnap pedzegette, hogy az EB kisegíti Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin paksi megállapodását, és az utolsó kötelezettségszegési eljárás megszüntetésével jóváhagyó pecsétet nyom a paksi bővítésre. Közleményében azt írta: „Az atomlobbi átmeneti sikert ért el, de ezzel csupán azt bizonyítja, hogy a paksi gigaberuházást csak a magyar emberek érdekei ellen tudják összehozni. Amikor Magyarország népszavazással veszi kezébe a sorsát, akkor az atomlobbi, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin és a velük összejátszó Európai Bizottság gyengének fog bizonyulni a magyar emberek akaratával szemben.”
Korábban megírtuk, hogy az LMP mellett a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít azért, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát.
A Demokratikus Koalíció közleményben reagált a hétfői bejelentésre. Álláspontjuk szerint ez a beruházás idejét múlt, növeli hazánk oroszországi kiszolgáltatottságát, ráadásul évtizedekre eladósítja a magyar családokat. Gréczy Zsolt szóvivő azt is közölte, hogy a DK támogatja az LMP népszavazási kezdeményezését.
Cikkünket frissítjük!
