A válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel-szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével – ez volt olvasható a Magyar Nemzeti Bank cikksorozatának pénteken közzétett második részében.
A cikksorozat első részében – Forint- és devizahitelek: ki járt jobban? címmel – a jegybank a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémájaként aposztrofálja a devizahitelezést mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból.
A devizahitelesek érdekében hozott számos intézkedés után itt az ideje a családi csődvédelemről szóló jogszabály megalkotásának – jelentette ki Pálffy István a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában. 100-110 ezer olyan devizahitel-adósnak nyújthat azonnali segítséget a magáncsőd intézménye, aki már három hónapja nem tudja fizetni törlesztőrészletét, és ezért rövidesen elveszítheti az ingatlanát – ezt már a Hír TV Magyarország élőben című műsorában mondta a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény – közölte Pálffy István múlt csütörtökön a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A politikus elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalta a tervezetet. Pálffy István jelezte, az intézményt összhangba kell hozni a kormányzatnak a devizahitelesek megmentése érdekében hozott intézkedéseivel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal és az eszközkezelő működtetésével.
