Az MNB fontosnak tartja, hogy a devizahitelek mind gazdasági, mind szociális szempontból kiemelt jelentőségű problematikájával kapcsolatban a közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel – írja honlapján a jegybank. A cikksorozat célja, hogy segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez.
A cikksorozat első részében – Forint- és devizahitelek: ki járt jobban? címmel – a jegybank a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémájaként aposztrofálja a devizahitelezést mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból.
„Ami áldás volt az adósoknak a válság előtt az alacsony törlesztőrészletek miatt, az átokká vált a válság során. A törlesztőrészletek tekintetében egy tipikus devizaalapú jelzáloghitel-adós egészen 2010 tavaszáig jobban járt, mint ha forintban vette volna fel ugyanazt a hitelt árfolyamkockázat nélkül, de lényegesen magasabb kamat mellett. A futamidő első éveiben a devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb volt, mint forinthitel esetén lett volna. Ezzel szemben az elmúlt két évben a törlesztőrészlete már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájcifrank-alapú jelzáloghitel-adós terhei” – írja honlapján az MNB. (A teljes cikket ezen a linken érheti el.)
A devizahitelesek érdekében hozott számos intézkedés után itt az ideje a családi csődvédelemről szóló jogszabály megalkotásának – jelentette ki Pálffy István a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában. 100-110 ezer olyan devizahitel-adósnak nyújthat azonnali segítséget a magáncsőd intézménye, aki már három hónapja nem tudja fizetni törlesztőrészletét, és ezért rövidesen elveszítheti az ingatlanát – ezt már a Hír TV Magyarország élőben című műsorában mondta a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény – közölte Pálffy István múlt csütörtökön a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A politikus elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalta a tervezetet. Pálffy István jelezte, az intézményt összhangba kell hozni a kormányzatnak a devizahitelesek megmentése érdekében hozott intézkedéseivel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal és az eszközkezelő működtetésével.
