Az autóipari technológiai kihívások nem csak veszélyt, de lehetőséget is jelentenek, mert az ipari és oktatási hagyományaikra építve Magyarország és a visegrádi országok is részt vehetnek az új technológiák kialakításában – mutatott rá György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a felvidéki Somorján.
Az államtitkár a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) konferenciáján kedden tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar és a visegrádi országok gazdasága a saját hasznára fordíthatja a változásokat, kihasználva a régió magas termelékenységi mutatóiból és költségalapú versenyképességéből adódó előnyeit. Hozzátette: Magyarországon a felsőoktatásban megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az intézmények alkalmassá válnak a világ élvonalába tartozó kutatások végzésére, és így magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozására is.
„Gyártószegmensből kutató szegmensbe erősíthetünk” – mutatott rá György László.
Az államtitkár a fogyasztói igények változását, a technológiai fejlődést, ezen belül az elektromos autók elterjedését, a világkereskedelmi átalakulást és a szabályozások módosulását, az ambiciózus környezetvédelmi elvárásokat tartotta a legnagyobb kihívásnak.
György László az MTI kérdésére elmondta: mérsékelt jóslatok szerint 2030-ra már a legyártott és értékesített gépjárművek többsége, 50-60 százaléka nem belső égésű motorral működik majd, hanem hibrid, elektromos vagy hidrogén meghajtású lesz.
Vojtech Ferenc, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára a visegrádi országok autóipari közös pontjaira hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett: Szlovákiában a GDP 13 százalékát, Magyarországon a GDP 10 százalékát, Csehországban pedig 7-8,5 százalékát az autóipar termeli. A három országban 2017-ben 2,7 millió autót gyártottak, és az ágazat csaknem 630 ezer embert foglalkoztatott. A hasonlóságok miatt a régió országainak fontos az együttműködés, így az EU-ban közösen lépnek fel az érdekérvényesítésben.
