Több mutatón javított az uniós tagság

A Magyarország uniós csatlakozása óta eltelt másfél évtized a gazdasági, szociá-­lis és társadalmi mutatók terén is határozott előrelépést hozott – derül ki azokból az ábrákból, amelyeket az Európai Bizottság és az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) által rendezett bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a minap, s amelyeket a Portfólió dolgozott fel.

A leggyakrabban használt gazdasági fejlettségi mutató az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai termék (GDP). Az új tagállamokban átlagosan 250 százalékos volt ez az előrelépés 2000 és 2018 között, míg az EU–28 egészében csak 50 százalékos. Az uniós konvergenciafolyamatok kapcsán figyelemre méltó, hogy míg 1995-ben a leggazdagabb és legszegényebb tagállam között ötszörös volt a különbség egy főre jutó GDP-ben, mostanra ez 2,7-re esett. Magyarország esetében a 2004-ben még kissé több mint 10 ezer eurónyi egy főre jutó GDP 2018-ra 22 ezer euró körülire ugrott. Versenyképességben azonban míg 2000-ben a cseh, lengyel, szlovák és horvát adathoz hasonlót produkáltunk, a 2018-as adat már mindegyik esetében magasabb, mint nálunk.

A reálbér az ezredforduló óta átlagosan mintegy 50 százalékkal gyarapodott. Az egyik legnagyobb és egyúttal leginkább örvendetes előrelépést hazánk a 20–64 év közötti korosztály munkapiaci aktivitási arányában érte el: a 2000-ben még 65 százalékos magyar ráta a legalacsonyabb volt az összes tagállam közül, ám ez tavalyra már 77 százalékra ugrott.