Nem a mezőgazdaság óv meg minket a klímakatasztrófától

Várhatóan nem járul hozzá érdemben a mezőgazdaság az elkövetkező tíz évben a globális klímacélok megvalósulásához. Hiába csökkenne az Európai Unióban és más fejlett országokban a zöldmozgalmak hatására a marhahús iránti kereslet, az éhezéssel is küzdő fejlődő országokban és az eltérő kultúrájú társadalmakban végbemenő változások jelentősen megnövelik a globális termelést a 2020-as évek végéig. Az élelmiszerárak és a termőterületek mérete viszont hosszú távon a jelenlegi szint körül stabilizálódhat.

Előrejelzések szerint alig fog változni a gabona ára az elkövetkező években Fotó: Havran Zoltán

Úgy tűnik, egyáltalán nem vezet eredményre a klímaváltozás elleni harcban a zöldmozgalmak által erőltetett húsfogyasztás-csökkentés.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közösen publikált, friss előrejelzésében arra számítanak, elenyésző mértékben ugyan csökkenhet Európában, valamint más fejlett, jóléti államokban a marhahús iránti kereslet, ám a fejlődő országokban jelentősen nőni fog a szarvasmarha-állomány a következő évtized során. Ugyanis ezekben a térségekben is nő a jövedelmi szint, emellett a további népességrobbanás, valamint az új agrártechnológiák is az intenzívebb növénytermesztés és állattartás felé mutatnak. A folyamatot az urbanizáció is elősegíti, miközben a szegényebb országokban nem a klímaváltozás megfékezése, hanem az éhezés visszaszorítása az elsődleges cél. A globális károsanyag-kibocsátás mintegy negyedét adja a mezőgazdaság, ennek nagyjából felét a szarvasmarhatartás. Az OECD–FAO-tanulmány szerint ez az érték stabilizálódott, mivel a jelenlegi technológia mellett is legfeljebb fél százalékkal emelkedne az élelmiszer-termelés okozta kibocsátás.

Az élelmiszer-ellátásra vonatkozó előrejelzés szerint a növényi és állati termékek ára a jelenlegi szintről alig mozdul el a következő évtizedben, bár sok a bizonytalanság. Ennek oka, hogy habár a 2020-as évek végére mintegy 14 százalékkal nőhet az élelmiszer iránti kereslet, ennél nagyobb mértékben nő a termelés. A mezőgazdasági művelésbe vont területek mérete állandósulni látszik, ám a technológiai fejlődés révén azonos területen nagyobb hozamokat ér el a növénytermesztés. A haszonállatok egyre nagyobb vágósúlya pedig kisebb egyedszám-növekedés mellett is lehetővé teszi a növekvő igények kielégítését.

Előrejelzések szerint alig fog változni a gabona ára az elkövetkező években
Fotó: Havran Zoltán

Átalakul ugyanakkor a kereslet, a következő évtized slágerterméke egyértelműen a baromfi lesz. Ennek oka, hogy a szárnyasok viszonylag rövid tenyészidőszakot követően magas fehérjetartalmú élelmiszer-alapanyagot jelentenek, ami az éhezés visszaszorításában nagy szerepet játszik. A szarvasmarha iránti kereslet több fejlett országban is nőni fog, mivel a fejlődő országok húsigénye mellett a nagy lakosságszámú délkelet-ázsiai országokban is nagy az igény a tejre és a tejtermékekre. A világkereskedelmi, gazdasági folyamatok pedig azt mutatják, hogy sem a nagy dél-amerikai exportőr államok, sem az Egyesült Államok nem kíván lemondani a szarvasmarháról. Az állati termékek iránti igény emelkedésével és az új tartástechnológiákkal kevesebb legelőre lesz szükség, a takarmányigény növekedése miatt viszont több gabonatermő területre.

A gabona ára várhatóan csökken vagy alig változik, mivel a megtermesztett gabona mennyisége már ma is elegendő a fogyasztás kielégítésére. Ráadásul a világ nagy része jelentős tartalékot halmozott fel. Számos bizonytalanságot említenek ugyanakkor a jelentés készítői, beleértve a kereskedelmi feszültségeket, a klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatásait vagy az afrikai sertéspestist és más állatbetegségeket.

A következő évtized folyamatait önmagában meghatározhatja Kína, miközben a fejlett társadalmakban a klímamozgalmak által is elvárt, adott esetben átalakuló fogyasztási szokások érdemi, globális hatással nem járnak.