Élelmiszeripari fejlesztésre jön pénz

Jó hírt kaptak az élelmiszeripari vállalkozások és a borászatok. Az év elején indult vidékfejlesztési pályázaton közel ötvenmilliárd forint odaítéléséről döntött most az agrártárca. A nyertes pályázók köre a következő hónapokban tovább bővül majd, a minisztérium várakozásai szerint a megítélt összeg akár a hetvenmilliárd forintot is elérheti.

Számos feldolgozó bővítette kapacitását vagy korszerűsítette üzemét a pályázatok révén Fotó: Bach Máté

Újabb vállalkozások nyertek támogatást a Vidékfejlesztési programban. Ez alkalommal az élelmiszeripari fejlesztéseket célzó felhívás eredményét hirdette ki az Agrárminisztérium.

Nagy István, a tárca vezetője közölte: az elmúlt napokban összesen 352 fejlesztésről született pozitív döntés, a megítélt támogatás összege eléri a 48,6 mil­liárd forintot. Ennek jelentős része, közel negyvenmilliárd forint az élelmiszeripari fejlesztésekre jutott, a fennmaradó összeget pedig a borászatok használhatják fel. Ezzel azonban még nem zárult le a pályázat, a kérelmeket szakaszosan bírálják el, így a következő hónapokban további nyerteseket hirdet majd az agrártárca. Nagy István szerint a megítélt támogatás akár a hetvenmil­liárd forintot is elérheti.

A Vidékfejlesztési program részeként korábban már megjelent egy élelmiszeripar-fejlesztést szolgáló felhívás, amelynek részeként eddig száztízmilliárd forintot nyertek el a pályázók. A jelentős érdeklődést látva hirdette meg a tárca a második körös felhívást, amely negyvenmilliárd forintot biztosított az élelmiszeripari és tízmilliárdot a borászati beruházások támogatására. A pályázatra január 2. és április 4. között jelentkezhettek az érdeklődők. Ez idő alatt összesen 1003 kérelem érkezett be, 133 milliárd forintnyi igénnyel.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az élelmiszeripar termelése az elmúlt nyolc évben jelentősen nőtt, tavaly elérte a 3236 milliárd forintot, ami 25 százalékos bővülést jelent a 2010-es szinthez képest. A fejlődésben érdemi szerepe volt a rendelkezésre álló támogatásoknak és a kedvezményes hitelprogramoknak is. Nagy István rámutatott: keresett a magyar élelmiszer, hiszen csak az idei első fél évben 5,1 százalékkal nőtt az élelmiszeripar értékesítési volumene.

Számos feldolgozó bővítette kapacitását vagy korszerűsítette üzemét a pályázatok révén
Fotó: Bach Máté

– A magyar élelmiszeripar egy olyan dinamikusan fejlődő terület, amely nemcsak az agráriumnak, hanem az egész magyar gazdaságnak meghatározó alappillére. Az ágazat jövője tehát stratégiai jelentőségű, amely az egész országra hatással van. Éppen ezért szükség van arra, hogy a terület vállalkozásai megkapjanak minden segítséget fejlődésükhöz – szögezte le a miniszter. A támogatásoknak köszönhetően eddig számos beruházás valósult meg, tejfeldolgozó, hús-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó vállalkozások bővítették kapacitásaikat, tevékenységi körüket és korszerűsítették az üzemeket.

– Az innovatív és eredményes hozzáállásuknak köszönhetően nemcsak új munkahelyek létesülnek, mivel a megtermelt nyersanyag feldolgozására még több lehetőség adódik itthon is, ezáltal növekszik az élelmiszerek hozzáadott értéke – mutatott rá Nagy István.

A mostani döntésekkel együtt a Vidékfejlesztési program kötelezettségvállalásainak összege 1372 milliárd forintra emelkedett. Az eddig meghirdetett 74 felhívásból 64 már lezárult, közel 270 ezer kérelmet bírált el az irányító hatóság, közülük mintegy 191 ezer nyert támogatást. Nagy István közölte, a Vidékfejlesztési program támogatásai nem csak az élelmiszeriparra voltak pozitív hatással. A 2014–2020 közötti uniós programozási ciklus az agrárium minden területének lendületet adott.

Viski József, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár jelezte, az élelmiszeripari vállalkozások legfeljebb ötszázmillió, míg a borászatok kétszázmillió forint támogatást igényelhettek. A kérelmeket többek között hús, zöldség, gyümölcs feldolgozására, italkészítmények és olajok előállítására lehetett benyújtani, míg a borászati beruházásoknál bor, habzóbor és pezsgő előállítására, technológiai korszerűsítésre lehetett pályázni. A távirati iroda tudósítása szerint az értékelésnél kiemelt hangsúlyt helyeztek arra, hogy innovatív és versenyképes beruházások valósuljanak meg, munkahelyeket hozzanak létre a vidéki térségekben.