Példaértékű a magyarországi építőipar teljesítménye

A KSH adatai azt mutatják, hogy az építőipari termelés volumene július­ban 32,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Nemcsak uniós összevetésben, hanem a visegrádi országok közül is hazánk termelése a legerősebb Fotó: Kurucz Árpád

Kiemelkedően jól teljesít a magyar építőipar nemzetközi összehasonlításban is – jelentette ki tegnap Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett friss adatok kapcsán.

A hivatal számai azt mutatják, hogy az építőipari termelés volumene július­ban 32,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a júniusihoz képest pedig 9,6 százalékkal bővült a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek szerint. Az épületek építése 32,2 százalékkal, míg az egyéb építményeké 34,1 százalékkal bővült éves szinten. Az épületeknél a lakó-, a kulturális és az ipari épületek építése, az egyéb építményeknél az út-, a vasút- és a közműépítések eredményezték a növekedést.

Az államtitkár megjegyezte, hogy ugyan még nem állnak rendelkezésre a pontos júliusi adatok minden uniós tagállamból, az eddigi információk alapján elmondható, hogy míg a hazai ágazati termelés a 2010-es átlaggal összevetve 86 százalékkal bővült, uniós szinten csak 6,4 százalékkal. A magyar teljesítmény a visegrádi országokéval összevetve is kiemelkedő, hiszen hazánk után a sorban következő Lengyelországban is csak 29,7 százalékos volt a bővülés. Schanda Tamás rámutatott: a 2014-es adatsorokkal összevetve is hasonló tendencia rajzolódik ki, a magyar építőipar az öt évvel ezelőttihez képest 75,5 százalékkal bővült, míg uniós szinten a növekedés csak 11,7 százalék volt.

Nemcsak uniós összevetésben, hanem a visegrádi országok közül is hazánk termelése a legerősebb
Fotó: Kurucz Árpád

– Sorra valósulnak meg a komoly, nagy méretű infrastrukturális jellegű beruházások szerte az országban. A kedvező adatokban tükröződnek az otthonteremtést, a lakáspiacot támogató kormányzati intézkedések, valamint az is, hogy a magyar pályázók sikeresen használják fel a kohéziós forrásokat – fogalmazott a távirati iroda tudósítása szerint.

Szavai szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít és jelentős forrásokat biztosít a családok támogatására. Az a szándék, hogy a gyermekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya, így például ne okozhasson gondot, hogy a családnak nincs megfelelő otthona. Ezt szolgálja a kedvezményes lakás­áfa bevezetése, valamint a családvédelmi akcióterv keretében kibővített otthonteremtési kedvezmény is.

Az államtitkár szerint ennek idén már bőven látszódnak az eredményei, az első félévben 6472 lakást vettek használatba Magyarországon. Az év első felében pedig az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma éves szinten közel egy százalékkal, 18 227-re emelkedett.

– Az ágazat teljesítményét mutató statisztikák ugyanúgy bizakodásra adnak okot, mint a korábban nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatok, amelyek szerint a GDP a második negyedévben 5,1 százalékkal – az uniós átlag négyszeresét meghaladóan – nőtt, a beruházások volumene 18,8 százalékkal emelkedett – hangsúlyozta.