Igazolni kell az egészségügyi biztosítás meglétét az uniós üzleti utakon

Minden Európai Unión (EU) belüli üzleti útra, konferenciára induló munkavállalónak megfelelő módon dokumentált egészségügyi biztosítással kell rendelkeznie, mivel sürgős ellátás esetén nélkülözhetetlen az A1-es dokumentum bemutatása a kórházban vagy egészségügyi intézményben – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST, hozzátéve, hogy az igazolás hiányával súlyos költséget kockáztat a kiküldő vállalat.

Az uniós jogharmonizáció alapján üzleti utaknál korábban 'E101' nevű dokumentumot felváltó 'A1'-et a hazai egészségügyi pénztár állítja ki a cégcsoportot képviselő munkavállaló részére olyan esetekben, amikor valaki minimum 30 napig, legfeljebb két évig egy másik tagországban dolgozik.

Egészségügyi ellátásnál a dokumentum igazolja, hogy a küldő ország társadalombiztosítási szerve az ellátás végső költségviselője. A dokumentum hiányában az ingyenes ellátáshoz a kiküldetés helyén kell a társadalombiztosítási járulékokat fizetni – tették hozzá.

Közölték, hogy az uniós szabályok alapján az A1-es dokumentumot nemcsak a hosszabb időtartamú kiküldetéseknél, hanem elvileg minden üzleti útnál igényelni kell. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a konferenciák és az üzleti utak a párhuzamos munkavégzés fogalmába tartoznak, így ezen esetekben is szükséges az A1-es dokumentum megléte, amelyet ilyenkor 24 hónapos időtartamra lehet igényelni.

Mitrik Kornélia, a Crowe FST bérszámfejtéssel és külföldiek adózásával kapcsolatos szakértője kiemelte: az uniós egészségbiztosítási kártya kizárólag azt jelzi, hogy az utas a kártya kibocsátásának pillanatában az adott állam jogszabályai szerint a társadalombiztosítás hatálya alá tartozott, így előfordulhat, hogy a kártya külföldi felmutatásakor már nem áll fenn a biztosítás. Az üzleti útnál ezt a kockázatot oldja fel az A1-es dokumentum megléte – húzta alá.

A 2017-es adatok szerint több mint 80 ezer magyar munkavállaló és több mint 2,5 millió uniós állampolgár dolgozik kiküldetésben az EU valamelyik tagállamában, amely az aktív korú népesség 1,15 százaléka. A kiküldetésben lévő magyar munkavállalók 55 százaléka Németországban, közel harmadannyian Ausztriában és kevesebb mint tizedannyian Hollandiában dolgoznak. Ezen számokat többszörösen meghaladja az üzleti úton lévők létszáma, ezzel párhuzamosan emelkedik az A1-es dokumentumok igénylésének száma is.