Összezártak az uniós tagállamok az agrárforrások védelme érdekében

Korábban nem látott egység alakult ki az európai uniós miniszterek között, immár húsz tagállam áll ki a közös agrárpolitika forrásainak megőrzéséért. Az Európai Bizottság a tervek szerint alaposan megnyirbálná a rendelkezésre álló keretet, hazánk a jelenleginél 17 százalékkal alacsonyabb összegből gazdálkodhatna 2021 és 2027 között.

A következő hét év KAP-ra fordítható támogatásairól az állam- és kormányfők hoznak döntést Fotó: Havran Zoltán

Elfogadhatatlan az európai uniós agrárforrások indokolatlan mértékű csökkentése – ezt már nem csak hazánk, hanem számos tagállam szakminisztere vallja. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén a magyar delegációval együtt összesen húsz tagállam tárcavezetője mondott nemet a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentésére. A kelet-európai tagállamok mellett Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország is támogatta azt a közös agrárminiszteri nyilatkozatot, amely szerint meg kell őrizni az európai uniós agrártámogatások jelenlegi szintjét. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a luxemburgi tanácskozást követően elmondta: Magyarország annál nagyobb csökkenést nem tud elfogadni, mint amennyit a brexit indokol. Az egyik legnagyobb befizető ugyanis épp az Egyesült Királyság volt. Az államtitkár szerint ezért nehezen elképzelhető, hogy a KAP jelenlegi 382 milliárd eurós költségvetése az Egyesült Királyság kiválását követően is megmaradjon. – Ezért a brit kilépéssel indokolható csökkenést el tudjuk fogadni, ennél nagyobb mértékű forráselvonást azonban nem lehet támogatni – fogalmazott a magyar delegációt vezető államtitkár.

A következő hét év KAP-ra fordítható támogatásairól az állam- és kormányfők hoznak döntést
Fotó: Havran Zoltán

Az Európai Bizottság javaslata jelentősen megnyirbálná a hazánknak járó forrásokat. A tervek szerint a jelenlegi ciklushoz képest mintegy 17 százalékkal csökkenne a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló összeg. Az úgynevezett közvetlen agrártámogatásokat és a vidékfejlesztési forrásokat is magában foglaló keretből ez utóbbi szenvedné el a legnagyobb forrásvesztést. Így a különböző vidékfejlesztési célokra Magyarország a mostaninál csaknem 26 százalékkal kevesebbet fordíthatna 2027-ig. A támogatásokhoz kapcsolódó elvárások ugyanakkor nem enyhülnének, sőt a KAP reformtervezete a jelenleginél is nagyobb szigort vezetne be. – Elfogadhatatlan a támogatások ilyen mértékű csökkentése, miközben a javasolt szabályozás lényegesen nagyobb terhet róna a termelőkre. Nem kérhetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben csökkennek a források – hangoztatta Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium tegnap felhívta a figyelmet, hogy a következő hétéves uniós költségvetésről, benne a KAP-ra fordítható források nagyságáról az állam- és kormányfők hoznak majd döntést, azonban a húsz agrárminiszter mostani kiállása mindenképpen fontos politikai üzenet a jövőbeni tárgyalásokra nézve. A kezdeményezés súlyát növeli, hogy a támogatók között egyaránt megtalálhatók régi és új, valamint nettó befizető és kedvezményezett tagállamok is.