2°C Natália 2022. december 9. 
Az elmúlt hónapokban tapasztalt nemzetközi politikai feszültség ellenére a vállalatvezetők több mint fele (54 százaléka) rövid és középtávon is a világgazdaság bővülésével számol, és valószínűtlennek tartják, hogy a közeljövőben bekövetkezik egy 2008-ashoz hasonló horderejű válság.
A cégvezetők 46 százaléka ugyanakkor hosszabb távon aggasztó jeleket is lát, s arra készül, hogy legkésőbb 2022-ig visszaesik a gazdasági növekedés – állapítja meg a 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított EY tőkebizalmi felmérés. Különösen a német vállalatvezetők pesszimisták, mintegy nyolcvan százalékuk már rövidebb távon is visszaesést vár.
Amennyiben ez bekövetkezik, az Magyarország gazdaságára is komoly hatással lehet, hiszen többek között az autóiparban, de a szolgáltató szektorban – az információ- és telekommunikációban, a kereskedelemben és az energiaellátásban – is erős a függésünk a német gazdaságtól. A megkérdezettek körében a legoptimistábbnak az Egyesült Államok cégvezetői bizonyultak, mivel az ország válaszadóinak 78 százaléka nem számít recesszióra.
A cégvezetők szerint a jelenleg még kedvező üzleti környezet ösztönzi a társaságok felvásárlási és összeolvadási tevékenységét. Ennek megfelelően a globális vállalatok 52 százaléka tervez akvizíciókat a következő évben.
A legvonzóbb befektetési célpont az Egyesült Államok. A brexittel kapcsolatos bizonytalanság ellenére az Egyesült Királyság áll a második helyen, megelőzve a harmadik Németországot, a negyedik Kínát és az ötödik Kanadát. A feltörekvő cégek felvásárlásával pedig meg lehet szerezni a megfelelő technológiát és a szakértelmet is – vélekedik Vaszari Péter, az EY Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatásokért felelős vezetője.
– A munkaerőpiaci helyzet amúgy is világszerte kihívások elé állítja a cégeket, itthon például sok esetben az IT-területeken a tehetségek hiánya az egyik legfőbb gátja a vállalatok növekedésének.
A válaszadók 63 százaléka tervezi, hogy befektetéseinek legalább negyedét digitalizációs fejlesztésekre fordítja, míg a vezetők 56 százaléka felvásárlásokon, közös vállalaton vagy külső kockázatitőke-alapokon keresztül fektetne be technológiai újításokba.
