Tovább bővültek a beruházások

Folytatódott az idei harmadik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, jóllehet az egyes területeken eltérően alakult az aktivitás. A beruházásokat döntő részben a versenyszféra tevékenysége hajtotta, a meghatározó nemzetgazdasági ágak közül kimagasló volt a feldolgozóipari fejlesztések, az ingatlanpiaci és építőipari beruházások bővülése.

Még tart az iparág lendülete, aminek fenntartására javaslatokat dolgozott ki a szakmai szervezet Fotó: Bach Máté

Remek üzenete az idei harmadik negyedéves beruházási adatoknak, hogy az invesztíciók növekedése a nyár nagyobb részében és az ősz első harmadában az üzleti szférának köszönhető – értékelte lapunk kérdésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap megjelent adatait Boros Imre közgazdász. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében kiugró mértékben, 28,7 százalékkal emelkedtek a beruházások, míg a költségvetési szerveknél mindössze 0,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH.

A meghatározó nemzetgazdasági ágak közül kimagaslóan, megközelítőleg 29 százalékkal duzzadtak fel a feldolgozóipari fejlesztések. A növekedést elsősorban a vegyi anyagok és termékek, a villamos berendezések gyártása, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipari beruházások hajtották. Az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 22,6 százalékkal bővült, ahol a lakásépítések mérsékelt növekedését megelőzte a bérbeadást szolgáló üzleti létesítmények fejlesztésének mértéke. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak – áll az elemzésben. A vizsgált időszakban a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat is számottevő beruházási tevékenység jellemezte.

Jelentős mértékben nőttek a beruházások a villamos berendezés gyártása területén. A növekedést elsősorban a vegyi anyag, termék gyártásában, a villamos berendezések gyártása területén és a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban realizált beruházások eredményezték – hangsúlyozta elemzésében a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely ugyanakkor jelezte azt is, hogy az államhoz kötődő beruházások a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedtek az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések mérséklődése miatt. Továbbá 11,6 százalékkal apadt az információ, kommunikáció beruházási teljesítménye is, amely azonban a következő időszakban érdemben gyorsulhat a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztések miatt.

A Takarékbank előrejelzése szerint az év végéig folytatódhat a beruházások két számjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. A beruházásokat az uniós támogatású és tisztán állami beruházások önmagukban is évente több száz milliárd forinttal növelhetik. Suppan Gergely úgy becsüli, hogy a beruházási ráta az idei év végére elérheti a GDP 29 százalékát.

Boros Imre úgy véli, a vállalkozók és az üzletemberek fokozódó beruházása egyértelműen arra utal, hogy bíznak a konjunktúrában, s nem a recesszióra készülnek. A fejlesztések folytatásával, valamint a lakosság tovább fokozódó fogyasztási hajlandóságával a jövő évi gazdasági növekedés a prognosztizált 3-3,5 százalék helyett akár 4–5 százalék között is alakulhat – mondta a közgazdász. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ehhez szükség van egy fontos külső körülményre: arra, hogy az Egyesült Államok gazdasága tartósabban konjunktúrába forduljon. Ehhez viszont elengedhetetlen valamennyire kisimítani az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus korbácsolta nemzetközi hullámokat – tette hozzá.