Hazai gyártású műholdak az űrben

Magyar idő szerint pénteken 9.18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG–P és a magánfinanszírozású ATL–1 műholdakat. Az új-zélandi Mahia-félszigetről felbocsátott két magyar űreszköz 360 kilométer magasságban kering. A start tökéletesen sikerült, az összes műholdat a tervezett pályára állították.

Illusztráció: NASA Fotó: Picasa

Többszöri halasztás után tegnap reggel sikeresen útnak indítottak két magyar fejlesztésű műholdat, a műegyetemi mérnökcsapat hatalmas örömére. Ugyanez a gárda szomorúan élte meg, amikor a múlt pénteken 18 perccel a tervezett indulás előtt fújták le a startot. A kilövőállványon álló rakétát földre fektették, kijavították, majd eredeti helyzetébe tették vissza. A tegnapi starttal kapcsolatban szintén fenntartások voltak – ezúttal a nagy szél miatt volt kétséges az indítás. Minden rendben volt, így elindíthatták a második és harmadik hazai fejlesztésű műholdat.

Az első, űrbe küldött hazai műhold a Masat–1 volt. A mintegy ötéves fejlesztés eredményeként elkészült eszközt 2012. február 13-án indították útnak a Francia Guyana-i Kourou melletti űrkikötőből, és csaknem három éven át kiválóan működött. A sikeren felbuzdulva több magyar műhold fejlesztése kezdődött egymással párhuzamosan. A felbuzdulás egyik terméke a SMOG–P, az első magyar 1–PocketQube (5×5×5 centiméter) méretű műhold, ami teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, szponzorok támogatásával. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói fogták össze. A munkában aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. – A befektetett energiát nehéz megbecsülni, hiszen a 13-15 fős fejlesztőcsapatban volt olyan hallgató, aki csupán két féléven át vett részt a munkában, de olyan is akad, aki öt évig dolgozott az apró műholdon. A fejlesztés 2014-ben indult, azóta számos (villamosmérnöki és gépészmérnöki) szakdolgozat, diplomaterv, tudományos közlemény és PhD-kutatás sikeréhez járult hozzá – tájékoztatott Dudás Levente, a program egyik vezetője.

Illusztráció: NASA

A SMOG–P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektromágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található. A SMOG–P világelső, mivel mostanáig nincs sikeres 1–PQ méretű műholdas misszió. Ugyanakkor olyan véleményeket is hallani, hogy az öt centiméteres, kocka nagyságú műholdak veszélyt jelentenek a Föld körül keringő eszközök biztonságára, mert méretük miatt nem látjuk pontos pályájukat. Dudás Levente szerint ez nem igaz. Ezt a mérettartományt éppen látják a földi berendezések, nyomon követhető a mozgásuk.

Az ATL–1 az első magyar 2–PocketQube (5×5×10 centiméter) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold. Küldetése során speciális akkumulátor-hőszigetelő anyagok tulajdonságait teszteli súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok között. A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja. A műholdak első jeleit japán és ausztrál csillagászok vették. Hazánk felett először tegnap este 19.40-kor haladt át a SMOG–P.

Egy februárban közölt összesítés szerint közel kétezer műhold kering a Föld körül, melyek legtöbbje (több mint 40 százaléka) kereskedelmi célokat szolgál. A Portfólió.hu szerint a legtöbb műholdat – 830-at – az Egyesült Államok működteti. Ezt követi Kína 280, majd Oroszország 147 műholddal. Magyarország két működő műholdat jegyez.