Házasság és válás japán módra

Fenekestül felforgatja az iparágat az elektromos hajtásra való átállás, neves márkák tűnnek el a süllyesztőben és ismeretlenek emelkednek fel. A hagyományos autógyártók korábban elképzelhetetlen szövetségekbe tömörülnek, topmenedzsereket börtönnel fenyegetnek.

A menesztett topmenedzser, Carlos Ghosn, háttérben a Nissan által megalkotott SUV, a Qashqai, ami divatot teremtett Fotó: REUTERS/Denis Balibouse

A menesztett topmenedzser, Carlos Ghosn, háttérben a Nissan által megalkotott SUV, a Qashqai, ami divatot teremtett
Fotó: REUTERS/Denis Balibouse

A Renault és a Nissan együttműködése azonban korántsem volt felhőtlen az elmúlt húsz évben. Az együttműködés kezdetén a Nissan formálisan csődben volt, és Ghosn mentette ki ebből a helyzetből. Ám később, amikor a japán cég működése stabillá vált, a francia gyámkodás – amelyet Ghosn testesített meg – terhessé vált. A Nissan nagyobb és jövedelmezőbb cég, mint a Renault, piaci értéke megközelítőleg kétszerese a Renault-énak. Ennek ellenére az európai partner az, amely tényleges ellenőrzést gyakorol a szövetség felett, mivel jelentős szavazati részesedést kapott a Nissanban, miközben utóbbi nem részesült ilyenből. Ezenkívül a Renault legnagyobb részvényese a francia kormány, így a Nissan üzletpolitikája a francia kormány ellenőrzése alá kerülhet, ami kiváltotta mind a Nissan, mind Japán neheztelését.

A Nissan újra kívánta tárgyalni az együttműködés feltételeit, ami feszültséget keltett a partnerek között. Ghosn pedig éppen azon dolgozott, hogy a két cég összeolvadását véglegesítsék, például azért, mert meghívást kaptak a Fiat–Chrysler cégcsoporttól egy globális márka létrehozására. Ebben a lélektani pillanatban következett be a topmenedzser letartóztatása. Miután Ghosnt 2018. november 19-én Japánban lefogták, eltávolították előbb a Nissan Motor, majd a Mitsubishi Motors éléről is. A Renault egy ideig még kitartott mellette, de 2019. január 24-én leváltották a vezérigazgatói és az elnöki posztról. 2019 tavaszán Carlos Ghosnt Japánban óvadék mellett kiengedték és házi őrizetbe helyezték, majd december 30-án megszökött a házi őrizetből. A Ghosn elleni vád sikkasztás, amit a külvilág vagy elhisz, vagy nem. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a csúcsmenedzser az utóbbi húsz évben a világ egyik legjobban fizetett autóipari vezetője volt.

Miután a Renault–Nissan–Mitsubishi nem volt cselekvőképes, a Fiat–Chrysler-csoport a Peugeot–Citroën–Opel konglomerátumot hívta meg a csatlakozási tárgyalásokra. Bár a két vállalat csak október 31-én jelentette be, hogy tárgyalásokat indított az egyesülésről, december 18-án már véglegesítették és jóvá is hagyták az egyesülés feltételeit. A Fiat Chrysler Automo­biles olasz–amerikai és a Peugeot francia autógyártók a kötelező érvényű fú­ziós előszerződés elfogadásával két közepes méretű konszernből a világ negyedik legnagyobb, mintegy ötvenmilliárd dollár tőkeértékű autóipari csoportjává válhat.

Azt, hogy a világ autóiparát jelentős nyomás alá helyezte a szén-dioxid-kibocsátás elleni fellépés, jól jelzi a vállalati vezetők elleni eljárások száma. Nem Carlos Ghosn volt az első topmenedzser, aki ellen bírósági eljárás indult mostanában. A VW ikonikus vezetőjét, a magyar származású és a győri Audi-gyárért lobbizó Martin Winterkornt az amerikai hatóságok 2018 tavaszán a sajtóban dízelbotránynak nevezett, 2015-ben nyilvánosságra került visszaélések eltussolásával vádolták meg, majd elfogatási parancsot adtak ki ellene. Tavaly szeptemberben az egyik német ügyészség is megvádolta, hasonlóan, mint két másik VW-vezetőt, Herbert Diesst és Hans Dieter Pötscht. Tavaly nyáron vádat emeltek az Audi első számú vezetője, Rupert Stadler ellen is. Ugyancsak gyanúba került a Porsche: a motorok fejlesztéséért felelős vezetőt, Jörg Kernert helyezték előzetes letartóztatásba 2018-ban.