Dobrev rekordidő alatt bukott le, Brüsszelből cáfolták meg

Nincs napirenden európai minimálbér bevezetésével kapcsolatos terv, az Európai Bizottság határozottan kijelentette, az államok döntenek a fizetésekről. Dobrev Klára DK-s európai parlamenti alelnök ennek ellenére mást mond: szigorú uniós jogalkotást és európai minimálbért vizionál. Ráadásul Gyurcsányné szerint Orbán Viktor miniszterelnök a kizárólagos akadályozója a nyugati bérszínvonalnak.

Dobrev Klára a munkavállalókat ténylegesen érintő garantált bérminimumról sosem beszél Fotó: Havran Zoltán

Európa tehát már jó ideje eldöntötte, tagországi hatáskör, hogy mekkora összegű a minimálbér. Ennek ellenére a hazai baloldali pártok rendszeresen azzal próbálják meg áltatni az alacsonyabb keresetű munkavállalókat, hogy mindössze a Fidesz-kormány akadályozza meg a nyugat-európai bérszínvonalat Magyarországon.

Másról konzultál az unió, másról Dobrev

Nem az európai minimálbérről, hanem összességében a minimálbérről kezdődött európai szintű konzultáció az év első hónapjaiban. A járványhelyzetet követően most indul ennek a párbeszédnek a második fordulója. Szeptember elejéig a szociális partnerek véleményét kéri az Európai Bizottság arról, miként határozható meg az a legkisebb munkabér, amely ténylegesen hozzájárul az uniós állampolgárok tisztességes megélhetéséhez. A Gyurcsányékhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség szinte azonnal kijelentette, Brüsszel parancsát kellene követnie Magyarországnak, noha a képviselet szerepe meghatározó a minimálbérekkel kapcsolatos érdekegyeztetéseken.

Magyarország kétféle minimálbért alkalmaz

Hazánkban kétfajta központilag szabályozott kötelező legkisebb kereset létezik. Ezt pedig az ellenzéki politikai erők is rendszeresen kihasználják, félrevezető módon. Az idén bruttó 161 ezer forintos, általános minimálbér szerepel a nemzetközi statisztikákban is, és általában a kormányzati bírálatok során is ezt az összeget veszik elő, noha keveseket érint. Ennél az összegnél nem kereshetnek kevesebbet az alkalmazottak, illetve sok ellátás, juttatás számítási alapja is az összeg. A munkaerőpiaci szereplők ráadásul úgy látják, alig haladhatja meg a százezer főt a ténylegesen ekkora összegért munkát vállalókat. A minimálbéres munkavállalók jelentős része ugyanis zsebbe kapja jövedelme további részét. Ez tehát azt jelenti, hogy a nemzetközi statisztikák összehasonlításakor gyakorlatilag olyan összeget emlegetünk, amelynél már szinte mindenki jobban keres, ráadásul nem vesszük figyelembe, hogy középfokú végzettséggel rendszerint többet kell fizetnie a munkáltatónak.

A garantált bérminimum, tehát a középfokú végzettséghez kötött minimálbér idén bruttó 210 600 forint. Az összeg már jelentősebb munkavállalói réteget érint. A munkakör vagy az adott szakma határozza meg nyilvántartás szerint, elvárás-e a középfokú végzettség. Amennyiben igen, akkor nem kerülheti ki a munkáltató, ez számít a kötelező legkisebb keresetnek. A statisztikai adatokban ugyanakkor nem szerepel ez az összeg.

A koronavírus-járvány előtt felvetődött, hogy a szociális partnerek nyitottak a minimálbérrendszer felülvizsgálatára, akár egyfajta kötelező keresettel. Ha a kétféle minimálbér egyösszegű, súlyozott átlagát vesszük alapul – tehát az érintettek létszámát is figyelembe véve –, akkor idén bruttó 199 ezer forintot jelentene az összeg. Ezzel pedig valósabb képet mutatnának a statisztikák is, az összeg Európa középmezőnyébe kerülne, a visegrádi államok közt pedig a legmagasabb lenne. A járványhelyzet miatt egyelőre az elképzelés lekerült a napirendről, ám az őszi bértárgyalásokon újra előjöhet.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2020-ban

a minimálbér bruttó 161 ezer forint, 487 euró. 250 ezer munkavállalót érint, ebből 22 ezret a közszférában

a garantált bérminimum bruttó 210 600 forint, 639 euró, 795 ezer munkavállalót érint, ebből 150 ezret a közszférában